Obi sztori

2018. július 11. - Hegyi Zsolt

hegyi160224_1.jpg

Ma nem ment a felújítás az eső miatt, inkább a bevásárlásra koncentráltam, kellett pár dolog az Obiból. Aki járt ilyen helyen, az tudja, hogy a barkácsáruház nem arról híres, hogy a kedved keresnék az eladók, sőt, a rendszer az, hogy vagy csapatba verődnek és olyan gondterhelten és sebesen szelik át az eladóteret, mintha zombitámadás elől rohannának, ha meg véletlen egyikük elszakad a falkától, akkor az vagy süketnek tetteti magát,  vagy valamelyik polcrendszerbe dugja a fejét, hogy ne is kérhesd számon, miért nem vett téged észre. 

Kellett pár festést kiegészítő dolog, meg egy új problémát is meg akartam oldani. Ugyanis az ebédlőben a ledpanel felszerelés óta hiányzik a kis helyi fény, effektnek, dísznek, nem sok, de kell. Befogtam pár ledes íróasztali lámpát.  Van még az apróságokat, azaz a házi szentélyt megvilágító képkeret lámpa is, kapcsolója a Siva szobor mögött, kényelmetlen. Emiatt aztán jó, ha évente kétszer volt eddig bekapcsolva. Na, mi lehet a megfejtés? Távirányítás. 

Van modern wifis, ami drága, van központi egységes, ami még drágább, és van a rádiós, ami nem olyan okos, de kapcsolni tud. Ez utóbbira esett a választásom, ráadásul 3 dugalj és egy távirányító együtt 3000 forint volt csak. Az más kérdés, hogy itthon az egyiket szét kellett szedjem és az elektronikáját bekötni kapcsoló helyett a szoborhoz, de így most minden egyszerűen távkapcsolható lett. 

Szóval vásárolni muszáj volt, és ehhez kellett találnom eladót is. A sorok között jött is egy molett hölgy, elmondtam, miket keresek, led izzó, dugalj, kapcsoló, vezérlő, meg még tanács is kéne, ő kedvesen mosolyogva vezetgetett végig a terepen, olyannyira, hogy a végén már a festőszerszámokat is tőle kérdeztem. A legvégére maradt a festhető sziloplaszt, mondta is, hogy ahogy megyek majd a földszintre, a lejáratnál vannak kitéve. Meg is lett, de nem jutottam dűlőre. 

Ugyanis az nem mindegy, hogy mennyire rugalmas, hogy tapad, nem érdemes olcsítani ebben, mert években kell mérni a befektetést. Lamentáltam, próbáltam az apró betűs okosságot kisilabizálni - mindig legyen szemüveg nálam, a fenébe - erre látom, jön a hölgy. 

Kérdezi, minden oké? Mondom, hát kábé, nem tudom, melyik legyen. Erre ő: lenn a fiúknál többféle van, ott nézze meg, de amúgy is, ha rám hallgat, női eladóktól ilyen áruházban, csak függöny vagy textil ügyekben kérdezzen, minden máshoz a fiúk értenek, jobban jár velük. És mosolyog, mosolyog... persze mondtam neki, ne legyen kishitű, nagyon jól segített eddig is, végül is van minden, ami kellett, és ezt ő hozta össze. 

Mondhatod, ritka az ilyen, mert az eladók buták és/vagy bunkók. De nézd az ő szemszögükből, az is ritka, ha a vevő nem ideges, türelmetlen és paraszt. Én szeretek a boltosokkal játszani. Bohóckodni, tettetni a nagyon hülyét, sztendapolni nekik, és kifejezetten sikerélmény, ha sikerül mosolyra bírom őket. Na jó, nem mindet lehet, a ruhaboltban pultot támasztó, zenét rágózva üvöltető kis picsákat nem, de oda meg, be se megyek, ha mégis ilyen lánykába botlom, nem vagyok vele kíméletes. 

Te sietnél, ő fáradt. Lehet ezt fensőbbséged teljes tudatában is, de neked lesz bosszantóbb, mert ő van otthon. És lehet úgy is, hogy nevessetek egy jót. A vásár kettőn áll. 

Magyar Posta tapasztalatok

00296397.jpg

Sok mindent rendelek netről, ennek több oka is van, részint mert egyszerűbb, mint buta és/vagy unott boltosokkal kontaktolni, részint mert a netes rendelésben van két heted, amíg meggondolhatod magad és indok nélkül visszaadhatod a portékát, ha nem vált be. Csak egy gond van, a házhoz szállításnál ritkán válogathatsz, és ha a Magyar Posta a kisorsolt szállítód, baj lesz. Mert a postaszolgálat bajos. 

Rendeltem könyveket a Bookline-nál, egy napos szállításra. Karácsonyi ajándéknak, még időben, novemberben. Kaptam is SMS-t a Postától a szállítás napjáról, hogy 8-17 óra között várjak itthon, jönnek.

postasms.jpg

Vártam. Nem jöttek, így felhívtam őket. Hát, ők nem is látják, hogy futárnál lenne a holmi, de másnap biztos jön, várjak újra. Vártam, nem jöttek, második nap. Harmadik napon felhívtam a postát is, a bookline-t is. Egyik sem volt korrekt, a posta szerint valahol még az elosztóközpontban van a csomag, de nem tudnak többet, Bookline szerint meg ez már nem az ő saruk, ők átadták, ennyi, csináljak, amit akarok. Reklamáltam, hiszen három nap volt már, amíg hiába vártam, Bookline nem is fütyült rám semmit, Posta írta, majd válaszol. 

Jött is válasz, egy hónapra rá - miszerint igen, ők hibáztak, de mivel nem én vagyok a megrendelő, így nem kártalanítanak, ők a Bookline-nal állnak jogviszonyban, verjem ott az asztalt. Írtam választ, hogy nem fogadom el az érvelést, gondolom újabb 30 nap múlva majd válaszolnak valamit. 

posta.jpg

Más. Rendeltem az Amazonról csomagokat, szintén karácsonyra. Egyik kevés híján egy hónapig utazott, épp, hogy ideért, egy elveszett teljesen, Amazon visszafizette, egy még most is úton van, fene tudja merre jár, nincs tracking hozzá. Oké, Amazon majd visszafizeti, ha nem kerül elő, de érted, ajándék lett volna, cseszhetem az egészet, oda az öröm. 

A Népszabadság beszántásakor előfizettem a Magyar Nemzetre. Napilap kell. Egészen év végéig megjött rendesen, de januártól már zavarosan kapom, kettőt elvesztettek, amikor megjön, akkor is már 9 óra elmúlt, holott 7-ig ide kellene érnie, mint ma, mikor reklamáltam, megtudtam, de szólnak a postásnak, hogy legyen fürgébb, csak hát a tél, csúsznak az utak. Érted, tél van, és ez itt nagyon meglepő, kábé, mintha Sydneyben esne a hó. 

A postásról. A régi normális volt, kedves és rugalmas, nem volt gond. Kábé egy éve új postásunk van. A régi motorral járt, ez teker. Ő dolga. Karácsony előtt vártam csomagot, jött is a fickó, és hozott egy papírt helyette, menjek be, vegyem a Postán át, mert óriási a csomag, nem tudta kihozni. Bementem, bár fura volt, 4 db LED izzó volt a csomagban, annyira nagy nem lehet. Nem is volt az. Cirka 15x15x15-ös dobozka. Elhoztam, a dobozt a kuka mellé tettem. Két nap múlva jön a muki újra, hoz valami ajánlott levelet, miközben átveszem látom, hogy a bringa kosarában egy pont ilyes dobozka csücsül. Mondom, te figyelj, pont ilyen csomagot nem hoztál ki két napja, hogy van ez? Ó, az nem, az óriási nagy volt. Mondom, várj haver - és kivittem a dobozt. Hát, ööö, a főnöke nem ekkorát mutatott neki, hogy vigye ki, az nagyobb volt. Most akkor hogy is van ez? Rendelsz házhoz szállítással valamit, de ha a postásnak nincs kedve, akkor nem viszi ki, battyogj be a postára? 

Hallom, hogy ugyan voltak fennakadások, de már minden rendben, néhány kóbor kolbász és hurka még lehet, hogy a logisztikán dekkol, de amúgy már fut a szekér rendesen. Kedves Posta, te hazudsz. Semmi nincs rendben és hülye, aki veled szállíttat, és a tapasztalatok alapján innentől az lesz, hogy ha veszek valamit, nem csak az árát figyelem, meg a garanciát, de azt is, kivel szállíttat a cég, és ha veled, akkor bukta az üzletet, nincs megrendelés. Mert téged Posta be kéne szántani, úgy, hogy az összes alkalmazottad, vezetőd, mindenki, akinek köze volt hozzád, soha munkát ne kapjon ebben az országban. De tudom, fideszes haveroké vagy, így nem hagynak az út szélén. Megúszod, ahogy a többi is. 

nemajanlott.jpg

iPhone 5s bőrtok, a történet vége

Ma pontot tettem az iPhone 5s bőrtokos ügy végére. Röviden az előzmény: amikor a telefont vettem, rendeltem hozzá egy gyári bőr tokot is a neten. Logikusan azt gondoltam, mi lehet jobb mint a saját gyári tok. Ára is van, bőr is, a Kindle-hez vett bőrtok kiváló, hát ezzel se lesz baj. Pár hét után a sarkainál kopott, koszolódott, visszavittem a T-hez, kicserélték. Az új nincs két hetes, de már mocskosul néz ki, és nem, nem patinás, hanem csak ronda. De ez csak az egyik ok. Egyszerűen nincs olyan termék, ami kompatibilis lenne ezzel a tokkal. Se dokkoló, se csatlakozó, semmi. Egész egyszerűen ha ezt a tokot felteszed a telefonodra, elvágtad magad minden más eszköztől. 

Elmentem az iStyle boltba. Gondoltam van ötlet, mit vegyek majd helyette, hogy működjön a lightning-30 pin csatlakozó is. Hát, az iStyle háza táján nem változik semmi. Ugyanazok a flegma eladók, a betanult droid szövegen kívül semmit se tudnak mondani, és érzed a rettegést, egy mosoly, egy poén, semmi, csak az unott félelem, nehogy olyat mondjon, ami miatt kirúghatják. Jegyzem meg az iCentre boltjában is ugyanez volt, droidok. Nem értem, hogy lehetnek ennyire beoltva az Apple resellereknél dolgozók kereskedelem ellen.

Elmentem a T-hez és visszakértem a bőrtok árát. Vettem egy ezer forintos műanyag vackot, amíg nem találom ki, milyen tok lesz az, amibe beruházok, hogy addig is valami kis védelem legyen a telefonnak. És rendeltem egy lightning-30 pin csatlakozót az Edigitalnál. Itt jegyzem meg, hogy ami az Apple-nél 8500 forint, plusz házhozszállítás, az az Edigitalnál 7000 és ingyen ki is hozzák. Hát, itt tartunk most. Ja, és mindez egyéb ügyintézéssel és vásárlással együtt 8370 lépés volt. 

iPhone tok az Apple-től - money for nothing

iphonetok.jpg

Karácsonyra megleptem magam egy iPhone 5s telefonnal és hogy igazán gavallér legyek, vettem hozzá egy tokot is. Gondoltam, hogy a legjobb választás, ha a gyár eredeti tokját vásárolom meg, hiszen mi lehetne kompatibilisebb a készülékhez, mint a gyártó eredeti, eleve ehhez tervezett terméke, maga a mérnöki precizitás, művészi mestermunka, ahogy hirdeti a gyártó. Tévedtem, ugyanis a megrendeléssel elindult a szopóroller. 

Barna tokot vettem, van tapasztalatom a bőr tokokkal, a Kindle-hez is ilyet rendeltem és bevált, a barna illik a legjobban a bőrhöz, nem divatfüggő, tartós érzetet kelt, és hát jó kézbe fogni, természetes anyag. Nyilván aki ismeri a bőr tulajdonságait, nem lepődik meg azon, hogy patinásodik, de az azért picit fura volt, hogy egy hét után már közel annyira öregnek hatott, mint a Kindle tok két év után sem. Sebaj, én se vagyok mai gyerek, nem szépelgünk, mi az a kis kopás és kosz a sarkoknál...

A következő lépés az volt, hogy vettem a telefonhoz egy dokkolót. Itt is követtem a konzervatívnak nevezhető utat, megrendeltem egy gyári Apple terméket, hiszen ami eredeti, azt ehhez tervezték, bla-bla-bla. Bullshit. Ugyanis a forgalmazók, élükön az Apple webboltjával, gyönyörű és leleményes termékoldalt készítettek, csak egyet felejtettek ki az információk közül: az Apple telefonja az Apple bőrtokjával az Apple dokkolójába nem fér bele. Én naív, persze a blokkot elkevertem, így kegyelemből vették csak vissza, jócskán ára alatt a holmit. Más lehet, hogy itt már feladta volna, de nekem dokkoló kell!

Böngésztem a neten, mígnem eljutottam a Bluelondue saidoka fekvő tartóhoz, amit eleve úgy hirdetnek, hogy ez bizony szuper univerzális dokk, kompatibilis a tokokkal, az Apple is ajánlja, csatlakozóit elfogadja a gyári specifikációval. Ráadásul fekszik benne a telefon, nem esik hanyatt, nem lököd fel - na, gondoltam ez az én megoldásom, nekem találták ki, úgyhogy ma itt landolt egy az asztalomon. Az öröm határtalan volt, egészen az éles tesztig. 

Szóval az lehet, hogy bármi más tokkal simán és egyszerűen működik, hogy csak beteszed a helyére, picit rányomod a csatlakozóra és már tölti is a telefont... nem így az Apple gyári tokjával! Neeem, azzal nem működik. Ha és amennyiben erőnek erejével préseled a dokkba a készüléket, akkor hajlandó tölteni, de amint elengeded, sutty, már vége is a gyönyörnek, pling, mondja a telefon, és lecsatlakozik. 

Kedves Apple kereskedők és kedves Apple gyár! Tényleg amazing az új 5s telefon. Űrkoszaki az új tok is, bár hamar kopik és koszolódik, de az élet maga is folyamatos erózió és piszkolódás, mi az nekünk. De egyet áruljatok már el nekem, földi halandónak: mi az indoka, hogy sem a gyári tok, sem a gyári dokkoló termékismertetőjében nem közlitek azt az aprócska tényt, hogy ezek a termékek maximum önmagukkal kompatibilisek, egymással nem? És miért nem szóltok a leendő vásárlóitoknak arról, hogy ha gyári Apple tokot vesznek több, mint tízezer forintért a telefonjukhoz, onnantól felejtsék el, hogy a holmival bármiféle dokkolóba be fogják tudni tenni a telefonjukat? És ha lehet még egy költőinek szánt kérdésem: van ezen a bolygón olyan lightning csatlakozós telefondokkoló, aminek használatához nem kell kicsomagolnom a telefont minden egyes alkalommal a tokjából? Tudom, én vagyok a hülye, hogy ilyen mérhetetlen igényeim vannak, de talán nem elhanyagolható információ az, hogy az Apple termékei milyen korlátozásokkal használhatóak. Vagy használhatatlanok. 

Apple-(le)húzás magyarosan

Nem oly régen boldog tulajdonosa lettem egy Apple Mac Mini 2012-es modellnek. Lehetőségeimhez mérten izmos gépet szerettem volna, ezért a vásárlás után memóriát szerettem volna benne bővíteni. Körbenéztem a piacon, hol, mennyiért árulják hozzá a 16 GB-nyi memóriát. Lássuk az eredményt. Logikusan az első gondolat az Apple magyar boltja volt ahol a két modul ára bruttó 96.600 forinttal dobta volna meg a számlát. 

apple01.jpg

A második logikus lépés a Starking webboltja volt hisz ott vettem a gépet is. Itt lényegesen kedvezőbb volt az ár, bruttó 29.800 Ft a két modul ára. 

apple02.jpg

Belelkesedtem, éreztem, hogy ieljöhet a kánaán, nézzük meg Handras boltját, hiszen ha valahol, ott majd reális áron kapom a modulokat! Tévedtem. Bár az Apple.hu árainál olcsóbb, mondhatni fél áron adja András a holmit, de így is 49.980 Ft-ot kell fizetnünk, ha őket választjuk. 

apple03.jpg

Az iStyle weboldaláról lekerült a termék, de telefonos érdeklődésemre 72.000 Ft-os árat mondtak. Erről nem tudtam képernyőképet készíteni. Úgyhogy ellátogattam az Ebolt webáruházába, ahol a két modult 23.064 Ft-ért meg tudtam venni. Kingston, Apple válogatás, ahogy kell. 

ebolt.jpg

Ha nem vagyok lusta, ennél is van olcsóbb ár, csak nem ismerem őket, ezért nem kockáztattam. A4Team, KTA-MB1600/8G jelenleg a két modul 21.100 Ft. 

Tehát összefoglalva, aki nem tudná követni: ha veszel ma Magyarországon egy Apple számítógépet és vagy annyira tudatlan, gyakorlatlan, hogy azt gondolod, akkor jársz jól, ha a hivatalos kereskedőnél rendelsz hozzá memóriabővítést is, hát, barátom, tévedsz! 16 GB 1600 MHz-es SO-DIMM modullal ma a kereskedőink az alábbi összegekkel húznak le, ennyi az extra profitjuk

Apple.hu 75.500 HUF

XMS 28.880 HUF

Starking 8.700 HUF

Ja, ehhez még add hozzá azt is, hogy a 2x2 GB-os modulodat ha a gépet náluk rendeled a memóriabővítéssel, persze nagy valószínűséggel lenyúlják, tehát ezekhez a pénzekhez add még hozzá azt a minimum 4.500 Ft-ot, amennyibe ezek a modulok kerülnek.

Jóllehet ez csak a jéghegy csúcsa. Fentiekből kiindulva gyanítható, hogy a többi terméknél is lehet hasonló érdekességeket találni. A kérdéseket magadnak kell feltedd: vegyél-e itthon bármi Apple kiegészítőt? Csalás-e ha visszaélnek a vásárlók bizalmával és/vagy tudatlanságával? Néhány évvel ezelőtt Handras boltvezető úrral volt némi vitám a beszmac fórumán az árképzését illetően, mert akkor is valami hasonló árazással dolgozott. Persze ideológiát gyártott hozzá, de az akkor sem volt nagyon hiteles. Kíváncsi vagyok, erre lesz-e reakció tőle, vagy bárkitől az Apple magyar ugaráról...

Motorola Defy szifon helyett

Karácsony előtt már írtam róla, hogy szeretném lecserélni a Sony Ericsson telefonom, és hogy újra a Motorola lesz a befutó. Aztán a jézuska meghozta a telefont, amit azóta is nyúzok, szóval már összegyűlt annyi infó, hogy érdemes legyen írni róla.

Androidos telefon, nekem még nem volt ilyen, tehát nem csak a készülék új, de az android is, viszont most inkább a készülékről írnék, az oprendszer még bőven az ismerkedés stádiumában van.

A címben azt írtam, hogy szifon (iPhone) helyett. Igazából annyiban hatásvadász címadás, hogy eszem ágában nem volt Apple telefont venni, pedig jómagam macintosh felhasználó vagyok, sőt, pécé nincs a házban. Miért nem veszek szifont? 

  • Drága. Csak kártyafüggetlen telefont vagyok hajlandó venni, és bocsánat, de egy telefon nem ér meg 100 ezernél több helyi egységet.
  • Törékeny. Én nem tudok vigyázni a holmijaimra úgy, hogy pihepuha szütyőkben horjam, nekem a zsebemben van a mobil, mellette öngyújtó, kulcsok, nekem ez egy eszköz és nem műtárgy.
  • Szoftverek elérhetősége. Nem akarok olyanért fizetni, ami például az androidban ingyen megkapható. 
  • Termékpolitika. Az agresszív nyomulás, amit az Apple csinál, nekem kifejezetten visszataszító, már bocsánat, de az iPhone is csak egy szutyok telefon, nem valami szent grál.
  • Minőség. Tapasztalatom az, hogy ha szifonos hív, azt az ember tudja. Lebont, alig értem, beszéd közben eltűnik a hívó, szóval van tapasztalat, hogy nem fenékig tejfel az, ha szifonos valaki, csak legfeljebb nem vallja be.

Tehát megvettem a Defy-t, cca 100 ezer HUF volt az ára, 2 év garanciával. Most akkor egy másik felsorolás, mi is az, ami miatt szerintem ez a telefon jobb, mint az iPhone.

  • Relatív olcsó. Két Defy kijön simán egy iPhone árából.
  • Nem kell hekkelni, törni és bizgetni, hogy kártyafüggetlenül minden működjön, nem kell vele vacakolni, hogy elérjem a szoftvereket.
  • Vízálló. Ez nagy fegyvertény akkor, amikor a telefonok java már akkor is sírva fakad, ha egy esős nyári napon a zsebedben marad. 
  • Por- és ütésálló. Nem kell részletezni, szerintem egy telefonnál ez fontos dolog, lásd iPhone kijelző törések. Ugyanis a Gorilla glass-nak nevezett üveg, ami ezen a telefonon van, ahogy tapasztalom, tényleg mindent kibír, nehéz, sarkos fém öngyújtóm esett rá, és nem hogy nem tört, de karc se esett rajta, amióta megvan, zsebben lakik, egyszerűen nincs semmi karc.
  • Akkuidő. Bekapcsolt GPS, Wifi és 3G mellett is simán másfél nap. GPS nélkül 2-2.5. Ha nem agyatlankodik az ember, csak telefonálni használja, tehát wifi sincs, akkor pedig 3-4 nap is lehet. De a legbarbárabb használattal is egy napot simán kibír.
  • Memóriakártyával úgy bővítem, ahogy nekem tetszik.

Ezen felül a tapasztalatom az, hogy a Defy egy normálisan működő smartphone, nem fagy, nem röcög, csak akkor, ha valami tényleg idióta app-ot húzol rá. Ez nyilván az android market dolga, hogy beenged mindenféle vackot is, na de ha baj van vele, lelövöd, uninstall és kész. Nekem nagy élmény, hogy a webes sulirádiót wifin fogom, hangszóróin mint kis zsebrádió hallgathatom. A Skype is sokkal jobb minőség, mint a számítógépes verzió, SMS, naptár, minden ami kell rendben működik. És még egyszer mondom, víz- por- és ütésálló telefonról beszélünk. A hangminőség kiváló, én is jól hallok mindenkit, engem is értenek, hallanak, és itt nálunk elég ratyi a mobiltér, mert cellahatáron van a ház, mégsem szakadozik, nem dobál. 

Kinézetre nem ver földhöz, de nem is a szokásos bumszli cucc, ami az IP67-es telefonokra jellemző szokott lenni. Ahogy olvasom, tavasszal jön rá az új android is, az még jobb lesz biztos, bár mivel nekem új az androidos platform, így jelenleg elvagyok azzal is, ami ezen van, nincs összehasonlításom, hogy milyen lehet majd az új. Én nem vennék HTC-t - Samsungot főleg nem, azzal van rossz tapasztalat elég - mert ez részben olcsóbb, mint a HTC, és az hogy strapabíró telefon, szerintem behozhatatlan előny. 

Szóval, aki most gondolkodik azon, hogy milyen smartphone legyen, amit a zsebébe tesz, én messzemenően javaslom, hogy nézze meg a Motorola Defy-t, ráadásul ha nem akar kártyafüggetlen telefont, mert bízik a szolgáltatójában, akkor a T-Mobile és a Vodafone (azt írták decemberi hírlevelükben: hamarosan) is forgalmazza. Régóta keresek egy olyan telefont, ami kibír engem. Úgy tűnik, megtaláltam.

Újságmegrendelős kiskáté

Karácsonyra ajándékba megrendeltem néhány újságot, a HVG-t, a Time Magazine-t és az Economist-ot. A HVG volt az első a sorban, gondoltam egyszerűen megy majd, de végülis 10 napig keringett a csekk, mire megjött, már lejárt a határideje, így átutalásos balhé lett belőle, szóval a hazai pálya nem épp előnyös. Aztán jött az Economist. Gondoltam megnézem, logikusan, hogy a Hungaropressnél mennyibe kerül, és láttam, hogy bár kedvezményes, de elég húzós az ára. A Time Magazine-t is megnéztem, aztán gondoltam egy merészet, és felmentem az újságok saját weboldalára. Nos, a végeredmény az, hogy a Time esetében, ha az újságtól rendelem, egyrészt negyed évet kapok ingyen, másrészt még így is kevesebb, mint felébe kerül, mintha itthon rendelem meg. Az Economistnál a helyzet hasonló, épp kétszer annyiba kerül itthonról rendelve, mint közvetlenül a kiadótól. Ráadásul, hogy még szebb legyen a képlet, az Economistból már két szám meg is érkezett, az egyik ma, vagyis vasárnap, úgy, hogy tegnap adták fel Londonból. 

Nem értem. Se a HVG-t, hogy mit töketlenkednek ennyi időt, hiszen a londoni lapból két szám már itt is van, míg a HVG-nek ehhez kell 3-4 hét is. Másrészt azt nem értem, hogy a Hungaropress hogyan kalkulál árat? Könyörgöm, a több, mint 100%-os haszonkulcs, az nem pofátlan? 

Javaslom mindenkinek, hogy ha arra vetemedik, hogy külföldi újságot, könyvet vesz, nézzen körül a kiadónál, a lapnál, mert valószínű, hogy más kiadványok esetében is hasonló lesz a helyzet. A Hungaropressnek üzenem, hogy a szabad rablás kategóriánál az a kellemetlen, hogy hamar híre megy, és utána már nehéz visszaszerezni a renomét.

Magyar netre magyar e-bay!

2005 májusa óta vagyok e-bay felhasználó, azóta van paypal accountom is, vettem már Amerikából, Angliából, Németországból is holmikat, azt kell mondjam, hogy elégedett vásárló vagyok, még akkor is, ha a szállítás sok esetben gond, és a postaköltség magasabb olykor, mint az áru értéke. De működik, és érdemes is körbenézni, ha valamit venni akar az ember, mert olykor jó árakon sikerül venni ritkaságokat. 

Az e-bay megérkezett Magyarországra is. A hír hallatán arra gondoltam, a Vaterának annyi. Nem is szeretem a Vaterát, körülményes és javarészt bóvlikat lehet csak venni. Megnéztem hát a magyar e-bay oldalt, és az örömöm hamar elpárolgott.

Igencsak fapados, hiányos a fordítás. De ha az ember vásárolni kezd, számos buggal találkozik, legfőképp akkor, amikor a vásárlását realizálná. Ugyanis csak a felület úgymond felső rétege van lefordítva, a mélyebb rétegek már nem, és a forintban megadott árak se egyeznek azzal, amit aztán konkrétan ki kell fizetni a paypalon keresztül. Ráadásul a paypal nem forintot vesz le, hanem adott ország (német, amerikai, angol) pénznemét. 

Ami ennél is rosszabb, kimondottan nevetséges, hogy nemcsak az országok áruinak elérése korlátos a három fent nevezett országra, de nincs alku, csak fix áras dolgot vehetünk meg. Innentől pedig azt mondom, hogy ez egy kiherélt e-bay, és nem is értem, mire jó, ugyanis az eredeti accountommal eddig is vásárolhattam, tehát egy kattintás és az angol vagy amerikai oldalon már korlátozás nélkül kereskedhetünk. Akkor miért nem lehet ezt a magyar oldalon is megtenni? 

Vélhetőleg aki ezt létrehozta, a sietségen túl nem nagyon rendelkezett a magyar viszonyokról kellő információval, mert ha ismerné a helyzetet, tudná, hogy van Vatera is, és a hazai netes vásárlás már nem az a gyerekpapucsban topogó szerencsétlenkedés, aki akar, szinte bármit megrendelhet már neten. Tehát ha licit, ha árverés, akkor a magyar e-bay ugye erre nem alkalmas, ha netes vásárlás, akkor pedig a paypal lesz elrettentő annak, aki eddig nem használta, és hát a számla, az ÁFA, garancia érvényesítés nyűgje sem fogja arra vinni, hogy e-bay felhasználó legyen.

Nem tudom, milyenek az adatok, hogy mit mutat a barométer, mennyire érzi úgy a cég, hogy ez működő képlet, de megsúgom, amíg félgőzzel vannak csak jelen, addig ez az egész nem sokat ér. Ráadásul az, hogy a konkrét vásárlás már a nemzetközi oldalra visz, az ár se stimmel, olyan problémák, amikkel ha nem kezdenek valamit, akkor a mostani helyzet legfeljebb kezdő egyetemista hekkelés szinten mozog. 

Mivel elromlott az egerem, és nem működik korrektül, így egy Microsoft Habu mouse-t néztem ki, itthon jóval 10 ezer feletti áron vesztegetik, ez 6 ezer körül van a magyar e-bay kínálatán. Kíváncsi vagyok, mennyi idő alatt éri ide, milyen visszajelzéseket kapok az oldaltól a processzről, szóval meglátjuk, legalább erre alkalmas-e. De volna egy javaslatom: ha az e-bay gondolja, szívesen segítünk a fordításban is, a fejlesztésben is, mert méltatlannak érzem azt, ahogy ez az egész most kinéz. Lehet, hogy más országban, ahol ezt a félgőzzel működő verziót elindították, ez is valami, de itt kevés lesz.

Hogy vásárolok én?

Természetesen ez nem egy szóval elmondható, és nem is egyszerűen kategóriába sorolható, mert az egyes tranzakciók mutathatnak nagy eltérést. De azért van egy lényeges elvi irányvonal, ami ha tartom magam hozzá, akkor be szokott válni.

Első kérdés az igény felmérése. Itt válik el, hogy szükséglet vagy szerelem. A szerelemnél sok minden megengedett. Erre példa, amikor '67-es Bang & Olufsen táskarádiót vettem a neten. Nem racionális, nem értelmes, nincs rá szükségem, csak szép. Vagy vettem igazi led-es régi karórát. Nem kell, nem is hordom, de a tudat, hogy van, az megérte - mondjuk ez utóbbinál az is nyom a latba, hogy ha kevéssé lett volna használt, akkor hordanám is. Tehát ennél a kategóriánál a döntés maga irracionális, de mégis van rendező elv. Ugyanis akármennyire tetszik, szeretek bele, akármennyire vicces vagy beteg, de a vágy titokzatos tárgya be kell álljon a racionális sorba, és akkor jön, akkor kerülhet elő, ha van rá fedezet. Ha minden egyéb már megvan, ami akkor kell. Ha nincs, akkor várunk. És ami még fontos, hogy ezekben az esetekben sem nélkülözöm a tesztet, a körbekeresést a neten, az árak figyelését, a termék megismerését. Bumm bele még így se.

A másik kategória a szükséglet. Természetesen árérzékeny vagyok, hiszen fenn is kell tartania magát az embernek. De mondjuk szükség van telefonra, akkor az alap elvárás az, hogy mint telefon, jól működjön. A funkció. A telefonnal elsődlegesen telefonálni akarok. Ismerve a szokásaim, zsebben fogom hordani, nem lesz védőtokja, nem lesz szerelemmel szeretgetve, hanem használva lesz, olykor leejtve, hisz a használatra épp az a jellemző, hogy nem mindig ideálisak a körülmények. Nem azért veszek Apple laptopot, mert fanatikus lennék, mert voltam az, de elmúlt, ahogy az Apple is elkanyarodott a pro vonaltól. Azért veszek még mindig Apple laptopot, mert az oprendszer még mindig jobb, mint a windows, és nem akarok berhelni bármi egyéb vasra OSX-et. Azért veszem, mert tapasztalat, hogy X év használat után is elfogadható állapotban működik, nem recseg, nem ropog. De tudom, hogy nem az Apple laptopjai a legjobbak, de az oprendszer beleszámít, próbáltam, nem tudnám a windowst megszokni. 

Persze kérdés, mennyiből gazdálkodik az ember, de annak vagyok a híve, hogy szívom inkább a fogam, de ha választani lehet mondjuk a közepesen jó és a jobb között, akkor kifizetem a külnbséget, de vegyem a jobbat. Mert azt is tudom, hogy az az árkülönbség, ami jelentkezik, az mondjuk 3 napig érdekes, utána elfogadom, viszont ha valamit tudok, hogy lehetne jobb is, csak olcsóbbat vettem és így a rosszabbat, kisebbet, lassabbat, akkor utána amíg használom, ez az érzés megmarad. Mindez a használati tárgyakra igaz. Például vehettem volna olcsóbbat is, de az edzőcipőm Nike, mert nem nagyon csalódtam még benne, a bakancsom Martens, mert tudom, hogy tartós. Nem divat, nem érdekelt sose, mi az aktuális trend, legyen tartós és jó minőség. 

Persze vannak kivételek. Azt hittem, hogy az Apple Cinema Display jó minőség, de kiderült, hogy közepesen kommersz, színkalibrált munkára éppenhogy elmegy, ha most vennék monitort, csakis Eizot vennék. Még akkor is, ha vannak bizonytalan gyártóknak esetleg véletlenszerűen kiemelkedő termékei. Samsungot nem veszek semmiből, Philipset se, ezek miatt már többször voltak álmatlan éjszakáim, tehát gyűlik a tapasztalat. 

Egy biztos, amit soha nem bántam meg, konklúzióként: ha adott termékből van mondjuk 4 féle, mondjuk laptopból, alap, közepes, jó és a legjobb, akkor a jó és a legjobb jöhet csak szóba, más nem. Mert 3-4 évig akarom használni minimum, munkára kell, tehát nem jöhet szóba, hogy kevés vagy leállt, vagy szétesett. Példa a Macbook Pro vonal, amiből a legjobb 15-öst venném, ha ma vennék, de nem kell SSD, és nem kell a 17-es se, SSD még 2-3 év, mire rendesen fog működni és nem arany árban és normális kapacitással, a 17-es meg felesleges mulatság, ha ekkora kép kell, ott az asztali gép. Volt 17-es, el is adtam, csak a nyűg. 

Kicsit visszakanyarodva az előző bejegyzéshez: nekem eddig a Motorola volt az a gyártó, aki minden gond nélkül működött és azt adta, amit ígért. Van olyan razr telefon itt, ami már vagy 3 éves, és még egy karc sincs rajta, bár zsebben volt kulcsok mellett, de nem látszik rajta a használat. Ha nem szedem le a belső kijelző bortítását egy unatkozó délelőtt, ma is működő telefon lenne. A user hülyeségére nincs gyógyszer. Utána vettem egy Sonyt, jól bírja, működik, de van egy kehes része, a töltés, és emiatt nem szeretem. Ha lesz pénz, akkor Motorolára cserélek, azt hiszem, persze előbb kézbe fogom. A Motorola Defy ígéretesnek mutatkozik. Majd meglátjuk.