Látszótér

Látásoktatás az interneten

Iratkozz be te is a Látszótér fotós közösségbe!

Hallgasd a rádiót!
24 órás adás, zenékkel, interjúkkal, beszélgetésekkel. Este 8-tól chat és élő műsorok.

twitter

Címkék

alternatív (2) andrás (3) android (3) apple (16) autó (2) badár (2) bajnai (2) balla (2) Balla Demeter (3) baloldal (2) barátság (2) betegség (4) bizottság (2) blog (28) budapest (15) cat (2) civil (5) cukor (3) demeter (4) devecser (2) dk (5) DK (2) dslr (2) egészség (2) Együtt-PM (2) együtt-pm (3) élet (2) ellenzék (4) estiskola (10) étel (2) étkezés (3) facebook (7) fénykép (4) fényképezés (9) fényképezőgép (3) fidesz (20) film (3) filozófia (2) forgatás (2) fotó (10) fotográfia (10) fotózás (5) főzés (2) gasztroblog (3) gyerekkor (2) gyurcsány (4) hasutasok (2) házikedvenc (4) házikó (2) hernádi (2) hungary (7) instagram (6) internet (9) ipad (3) iphone (12) it (2) jobs (2) jog (2) kiállítás (6) kolontár (2) koncert (3) közélet (4) köztársaság (2) kritika (2) kultúra (4) kütyü (4) látszótér (7) LMP (2) macintosh (5) macska (5) magyar (2) marketing (4) média (5) megasztár (3) mesterházy (3) mindennapi.hu (2) mobil (3) motorola (3) mszp (15) műcsarnok (2) műsor (2) nemzet (2) népszabadság (2) net (3) nyugdíj (2) oktatás (4) orbán (9) orbán viktor (4) párt (3) pc (2) politika (29) rádió (2) rajongás körei (5) recept (2) reklám (3) rtl (2) sándor (2) segélykocsi (3) sexepil (2) somlóvásárhely (2) személyes (27) szerzői (2) színház (2) szőcs (3) szőke (3) szolgáltatás (3) születésnap (2) tech (4) technika (9) tél (2) telefon (8) teszt (5) tévé (3) tok (2) tüntetés (2) tv2 (2) twitter (2) ügyintézés (2) USA (2) választás (11) vásárlás (9) vers (8) video (8) vlog (13) vörösiszap (4) vöröskereszt (2) wahorn (2) x faktor (3) youtube (14) zen-taxi (6) zene (7) zen taxi (14) zsoltu (5) Címkefelhő

Kommentek


Apple-(le)húzás magyarosan

2012.11.29. 20:21 | Szólj hozzá!

Címkék: blog apple vásárlás macintosh zsoltu zen taxi

Nem oly régen boldog tulajdonosa lettem egy Apple Mac Mini 2012-es modellnek. Lehetőségeimhez mérten izmos gépet szerettem volna, ezért a vásárlás után memóriát szerettem volna benne bővíteni. Körbenéztem a piacon, hol, mennyiért árulják hozzá a 16 GB-nyi memóriát. Lássuk az eredményt. Logikusan az első gondolat az Apple magyar boltja volt ahol a két modul ára bruttó 96.600 forinttal dobta volna meg a számlát. 

apple01.jpg

A második logikus lépés a Starking webboltja volt hisz ott vettem a gépet is. Itt lényegesen kedvezőbb volt az ár, bruttó 29.800 Ft a két modul ára. 

apple02.jpg

Belelkesedtem, éreztem, hogy ieljöhet a kánaán, nézzük meg Handras boltját, hiszen ha valahol, ott majd reális áron kapom a modulokat! Tévedtem. Bár az Apple.hu árainál olcsóbb, mondhatni fél áron adja András a holmit, de így is 49.980 Ft-ot kell fizetnünk, ha őket választjuk. 

apple03.jpg

Az iStyle weboldaláról lekerült a termék, de telefonos érdeklődésemre 72.000 Ft-os árat mondtak. Erről nem tudtam képernyőképet készíteni. Úgyhogy ellátogattam az Ebolt webáruházába, ahol a két modult 23.064 Ft-ért meg tudtam venni. Kingston, Apple válogatás, ahogy kell. 

ebolt.jpg

Ha nem vagyok lusta, ennél is van olcsóbb ár, csak nem ismerem őket, ezért nem kockáztattam. A4Team, KTA-MB1600/8G jelenleg a két modul 21.100 Ft. 

Tehát összefoglalva, aki nem tudná követni: ha veszel ma Magyarországon egy Apple számítógépet és vagy annyira tudatlan, gyakorlatlan, hogy azt gondolod, akkor jársz jól, ha a hivatalos kereskedőnél rendelsz hozzá memóriabővítést is, hát, barátom, tévedsz! 16 GB 1600 MHz-es SO-DIMM modullal ma a kereskedőink az alábbi összegekkel húznak le, ennyi az extra profitjuk

Apple.hu 75.500 HUF

XMS 28.880 HUF

Starking 8.700 HUF

Ja, ehhez még add hozzá azt is, hogy a 2x2 GB-os modulodat ha a gépet náluk rendeled a memóriabővítéssel, persze nagy valószínűséggel lenyúlják, tehát ezekhez a pénzekhez add még hozzá azt a minimum 4.500 Ft-ot, amennyibe ezek a modulok kerülnek.

Jóllehet ez csak a jéghegy csúcsa. Fentiekből kiindulva gyanítható, hogy a többi terméknél is lehet hasonló érdekességeket találni. A kérdéseket magadnak kell feltedd: vegyél-e itthon bármi Apple kiegészítőt? Csalás-e ha visszaélnek a vásárlók bizalmával és/vagy tudatlanságával? Néhány évvel ezelőtt Handras boltvezető úrral volt némi vitám a beszmac fórumán az árképzését illetően, mert akkor is valami hasonló árazással dolgozott. Persze ideológiát gyártott hozzá, de az akkor sem volt nagyon hiteles. Kíváncsi vagyok, erre lesz-e reakció tőle, vagy bárkitől az Apple magyar ugaráról...

Pitis Megabunda

2012.05.12. 00:51 | Szólj hozzá!

Címkék: média blog zene megasztár tévé zsoltu zen taxi

Eddig minden Megasztárt néztem, eddig az első háromban volt ez a sorozat. De eddig ekkora baki nem volt még. Pitis baki. Adva van négy versenyző. Érthető, viszonylag egyszerű érzelmekre hajt a műsorstruktúra. Van a gyereklány, aki másodszor próbálkozik, aki jól, bár ízlés híján énekel. Van a vidéki lány, a csipkerózsika, aki attól függetlenül énekli le sorra a másik lányt, hogy szinte süt a műsorból, kit szántak a dobogó legfelső fokára. Van a nagymosolyú fiú, aki erősen izgulós, akire a furcsaságát egy szóval - szinesztéta - a kezdetkor rásütötték. És van a műrocker, aki legfeljebb fejhangon visítani tud, énekelni nem, viszont az összes rossz kültelki rock szerepet hozza. És persze voltak sokan mások is, nem a legjobb négy maradt eddig versenyben, de minden egyes alkalommal rá lehetett fogni a közönségre, hogy úgy szavazott, hogy hát istenem, két rossz döntési irányból melyiket válasszam... Egészen ma estig.

Az világos, hogy Radics Giginek kell nyernie, szinte az első adástól őt nyomják, sztárolják, miközben ha kimerészkedik az áriázásból, kiderül, hogy igen csak van mit tanulnia még. Asztalnál meghalna, ahogy az anekdotában mondják. Aztán az is oké, hogy mellé párbajra ott lesz Szakos Andrea, aki bár kategóriákkal többet ad énekben, mint Gigi, de nyertes nem lehet, nagy tisztelet neki azért, mert ezt eddig méltósággal viselte. És ma este a zsűrire maradt a két fiú sorsa. Azt gondolhattuk, sima ügy, nem kell ide egy perc se, hiszen az egyik tud zenélni, a másik nem, az egyik énekelt már, a másik nem. A zsűri persze látványnak összedugja a fejét, sutyorgás, izgalom, feszültségfokozás.... és Mester Tamás mondja ki a döntést. Na és innentől gáz. 

Ugyanis a zsűriben három profi zenész van, Falusi, Mester és Bereczki. Ha Bochkor elkötelezettségét is beleveszem, akkor is 3:1 arányban Farkas Jenzernek kellett volna bejutni a döntőbe. És látszott a zsűri arcán, hogy ezt ők is tudják. Vajon ki és miért szólt be nekik fülesen, hogy a műcsövest kell továbbküldeniük? Miért? És mindegy is, miért. De tényleg, kedves Mariann, Tamás, Zoltán és Gábor, van az a pénz, amiért ezt a blamát bevállaltátok? Vagy ennyire hülye szerződésetek van? Vagy minden Megasztárban kell bundának lennie, mert valami ízlésficamos barom a szerkesztő, vagy valami főcső a TV2-ben? És ehhez adtátok az arcotokat? 

Nem féltem Farkast, mert ha okos és ügyes, a hazai pop piacon simán megél majd. Gigi fiatal kora okán fog még pofont kapni a sorstól a korán jött siker miatt. Szakos megoldja, szintén lesz munkája, ha okos és kitartó. De ennek a selyemrockernek mihez és minek kell ezt a feneke alá tolni? Vagy itt is van valami háttér, mint Király Viktornál volt az agresszív apa, aki megvette a nyereményt? Vagy lehet, hogy tényleg ennyire ostobák a szerkesztők? Mert azt nem tudom elképzelni, hogy a zsűri döntötte volna ezt, Falusi közbe is szólt Mester levezető szövegébe. Kár a műsorért. De leginkább ennek a szerencsétlen Talán Attilának bajos ez. Innen nehéz lesz egyben maradnia.

Blogketrecharc

2011.09.20. 00:17 | 3 komment

Címkék: blog apple plastik egoizmus konfliktus zsoltu zen taxi

Magamhoz képest viszonylag hosszan gondolkodtam arról, vajon megírjam-e, mi történt néhány napja az egyik blogon vagy sem, aztán arra jutottam, hogy ha van a sztoriban olyan elem, ami esetleg objektíve használható, hát tessék, okuljon, aki akar, pro és kontra. Igyekszem kinyerni a történetből az általánost, de nem kihagyható a személyes sem, részint hitelesség okán, részint mert olyan szinten jellemző, hogy könnyen lehet vele illusztrálni. 

Plastik Józsi írt a blogján, természetesen az Apple kapcsán, hogy a Jobs csapat mennyire zseniális termékfotós, és hogy a kommentelői - vagyis Józsi saját olvasói - mennyire ostobák. Két post is született, az első a szokásos Józsi-féle félreértelmezett polgárpukkasztás okán, a másik ezt puhítandó, mint úgynevezett jó példát felmutató alátámasztása az előbbinek. Ide írtam én le a véleményemet, aminek az lett a következménye, hogy Józsi megkért, ne kommenteljek többet a blogján. Ő szmájlival mosolygott a végén, én igaziból, mondhatni happy end.

Kérdezheted, kedves olvasó, hogy miért írok erről, ez eddig egy viszonylag lényegtelen történet. És ha mai nap nem olvasok három másik helyen mással megesett hasonló szitut - igaz, az is Apple kör -, akkor hagyom is annyiban, így viszont elgondolkodtatott a helyzet. Hogy is van ez? Kik által is lett Józsiból az, aki? Kik kattintanak bőszen naponta? És ami még érdekesebb kérdés: miért?

Én még úgy szocializálódtam, hogy az írástudó kevéssé az íróasztalfióknak, sokkal inkább az olvasóinak ír, legyen szó regényről vagy rajongói naplóról, a lényeg ugyanaz, a visszajelzés, lényegében a hitelesítés az olvasótól jön. Persze, az olvasó csak azt olvassa, aki ki is szolgálja valamennyire az ízlését, kevés az a mazochista, aki olyat olvas, aki ellenszenves neki, vagy épp az ellenkezőjét írja, mint amit olvasni szeretne. Kell tehát egó, ami a száraz szavakon átsüt, kell csipetnyi botrányszag is, mert akkor erősödik a figyelem, kell szakmaiság, olvasottság, kell egy személyes nézőpont, és nem sorolom, mi minden kell ahhoz, hogy tartósan látogatott legyen egy blog. De Howard Stern 50 évente egy születik, és tőle se fogadtak el szint alatti megnyilvánulást, tehát valami még kell, ami a tartós sikert garantálja. 

Amiket olvastam, tehát nem csak Józsi blogján, az bennük a közös, hogy a naplók írói fetisizált tévedhetetlenségükben elvesztették a kapcsolatukat a realitással. Van ellenpélda is természetesen, akár a burzsuj blog, akik kellő távolságtartással mesélnek, mutatnak a nagy többség számára elérhetetlen szintű holmikat, de a gyakorlat az, hogy minden szakbarbárból ahogy öregszik, elszállt sznob lesz, akinek hite szerint már nem kell harcolni az olvasóiért, mert azok valamiféle mazochista attitűdből élvezni látszanak azt, ha a gazda kifigurázza őket. Lehet, hogy én öregedtem meg, és ez a trendi, menő stíl, adni a májert és csépelni az olvasót... nem tudom. De nekem ez kevés a boldogsághoz. 

Lehet, hogy ez az egész csak nálunk lehet tartós siker? Lehet, hogy csak itt elég a bulvárszintű rajongás? Lehet, hogy ennek az egésznek a belterjesség az oka? Vagy azért más a nyugati Apple-fan, mert neki nem kell évekig güriznie a kütyüért, tehát maradhat egyszerű farmeros-pólós, nem kell adnia az east-balkáni yuppie-t? Ismerek nem kevés számtech mániást, ahogy a vicc mondja, tiszta Ofotért, de kedves bolond a java. Lehet tehát, hogy amíg az életben abszolút ártalmatlanok, a klaviatúra hozza ki a legrosszabbat belőlük? Mindenesetre érdekes látni, hogy egy trendi dizájntermék szerelmesei mennyire hasonlatosak egy újbudai feltörekvő kismamaklub törzsvendégeihez - tupírozott haj, nájlon naci, Gucci szatyor és Dior szagburok - hogy a billentyűzet és monitor mögött töltött évek hogyan karikírozzák el a lakótelepi kisszobában szüttyögő krapekokból felnövő srácokat valami egészen szürreális metál lufira kasírozott supermanné. Vagyis még a meztelen király is azért legalább picit király lehet, hiszen húsból, vérből van, míg a túlfejlődött blogger legfeljebb koravén szerepjátékos a Petőfi Csarnokban. 

Tanulság? Szubjektíve, nekem csak annyi, hogy ezentúl még jobban figyelek, kihagyom az esti blogkörből a megmondó szakikat. Jobban járok az írástudókkal.

Tomi twittel

2011.04.04. 00:54 | 2 komment

Címkék: politika fidesz twitter deutsch tamás zsoltu zen taxi dajcstomi

 Deutsch Tamás megvette élete első autóját twittel. A média felkapta persze, hiszen ez a dolga, no meg hát Tomi is tett érte, hogy hírré váljon, ha már a messzi Brüsszelbe száműzték, akarom mondani, tette át a székhelyét. Van, akinek ez tetszik, van, aki kitalálta, hogy hogyan is kell hirtelen népszerűnek lenni, bár a kertechacros fiúkkal abban vitáznék, hogy valóban szükséges-e hamis twitter accountokról pörgetni magát, hiszen enélkül is rákap a média, ha kellően erőseket mond. És mond. Ekéz mindent, amit csak lehet. Ez lenne a dolga?

Az, hogy egy politikus is képes arra, amire egy tizenéves gyerek, hogy konfiguráljon magának egy twitter fiókot, hát hogy is mondjam, nálam nem hír, az, hogy egy politikus úgy kommunikál, amiért jobb középiskolákban - főleg amióta Rózsika a főoktatásmérnök - pofon fog járni, minősíti leginkább az elkövetőt, de azért azt is kell látni, hogy azt a közeget is, amelyik erre ráharap.

A facebookot sem és a twittert sem ma találták ki, ez utóbbi ráadásul javarészt az sms modern megfelelője leginkább, aki jól használja, figyelmet kap, ha nem is sok időre, de azért a 10 perc hírnév kijár, főleg, ha rendszeres a felhasználó és küldi a tartalmat naponta. Valójában az a kérdés, van-e bármiféle elvárás egy politikussal szemben?

Tomi szerint nincs. Ő örül a népszerűségnek, és legfőképp annak, aminek a dackorszakos gyerek, hogy mondogathatja: kaka, pisi, kaka, pisi, bazmeg, kaka, pisi... és mondja is. Nos, nekem ez az egész történet innentől lesz egyben problémás és érdektelen is, mert szerintem egy közszereplő, főleg ha politikus, jó, ha megtalálja a formához a tartalmat és a tartalomhoz a formát, de az, hogy trollként működjön, nekem kevés. 

Persze arra azért kíváncsi lennék, a képviselő úr vajon saját magához hogy viszonyul? Az alábbi interjújáról mit gondol?

A rajongás körei - 1. rész - Apple

2011.02.08. 00:41 | 104 komment

Címkék: blog apple telefon kütyü iphone ipad zsoltu zen taxi rajongás körei

Olvastam az apple.blogon Szűcs Ádám írását arról, hogy milyenek azok, akik támadják az Apple rajongóit, hogy éli meg ő ezt a mindennapokban, és ez adott kedvet mélyebben körbejárni ezt a kört, terveim szerint több részben. Kezdetnek mintegy reakció, első részben az Apple lesz a téma. Figyelmeztetés: jómagam vagy 10-12 éve csak Apple számítógépet használok, tehát belülről ismerem a rendszert.

Emlékszem arra, amikor még pécét használtam munkára és vágyakozva néztem a Macintosh számítógépeket, elérheteten vágyálom volt, miközben sokszor átéltem azt, milyen, amikor a számítógép hülyesége miatt veszik el több órányi munka, makacsolja meg magát, kell indokolatlanul újraindítani és küld értelmetlen üzeneteket a masina. Aztán egyszer úgy alakult, hogy egy nagyobb munka után lett annyi félretett pénzem, hogy megvegyem életem első saját Apple G3-as kék-fehér füles szatyrát. A különbség leírhatatlan volt. Föld fölött jártam hónapokig, pedig akkor még csak classic rendszer volt, de stabil, gyors és egyszerű volt a használat, megbízható és letisztult - vesd össze az akkor általam használt legjobb oprendszerrel, ami egy Windows NT 4-es volt. 

Aztán a következő gép egy titanium laptop volt, akkor megismertem a hazai apple forgalmazó, Massimo és csapata borzalmas hozzáállását, első keserű pirula az volt, ahogy ők rontották az imázst. De a gép másodjára jó lett, évekig szolgált. Aztán Powebook, G5-ös asztali, majd macbook, macbook pro, szóval a palettát "végigettem". Tapasztalat van bőven, de nem erről akarok írni, bár a lényeg röviden összefoglalható, a mostani Apple cuccok már nem azok, amik voltak 10 éve. Sajnos.

Nem volt hatással rám az iPod hiszti, bár jóval a piacra dobás után vettem magamnak egy U2 stílusú darabot, de eltűnt (vagy kölcsönadtam, vagy ellopták, nem tudom), bánkódtam, de főleg, mert tuti darabot vettem igen jutányosan az e-bay segedelmével Angliából, inkább ez volt az érzelmi érték. Kihevertem, elmúlt, de a helyzet tovább romlott. 

Ugyanis az Apple eldöntötte, hogy neki nem elég az, hogy jó gépeket csinál, az se, hogy a hordozható lejátszó piacon elsők, nekik kellett a mobil piac is. Jobs amúgy is arrogáns stílusa kiteljesedhetett. Mivel nem vágytam iPhone-ra, így nem ért el az a hype, hogy mindenki előtt birtokoljak ilyet bármi áron, nem volt fontos, hogy a telefonom "okos" legyen és a mértéktelen túlárazást is kajánul figyeltem, nesze paraszt, vidd a kínait arany áron, csak mert Apple logo van rajta.

A gond akkor kezdődött, amikor érezhetően háttérbe szorult minden más addigi projekt, OSX, számítógépek, mindegy volt, minden állhat, csak a "szifon" szaladjon. És egyre többen már másról se tudtak beszélni, jailbreak, iOS, aztán iPad... mára már nincs olyan szaklap, ahol ne az utolsó hírek között szerepelne mindaz, ami miatt az Apple az lett, ami. Mert kedves fanatikus barátaim, az Apple nem az iPod-iPhone-iPad háromszögtől lett Apple, ezektől csak konzumcég lett, a pro-vonal, amiről híres volt, és ami valóban egyedülálló és minőségi volt. Ez mára már melléküzemág. Lássuk be, az OSX a Tigris óta rosszabb lett (nem érdekelnek a parasztvakító fícsörök), a laptopok némely kérdésben védhetetlenül nem felhasználóbarátok, és az egész számítógép részleg kiszolgáltatottjává vált az Intelnek.

Lehet azt mondani, hogy a divat, a trend az, hogy az amerikai életérzéshez kell az okostelefon, kell az ágyba vihető iPad, de a valóság az, hogy a státusszimbólumságon kívül a valóságalapja ezeknek az állításoknak kérdéses. A telefon elsősorban telefonálásra van, és csak másodsorban unaloműzésre. Bár "csak" egy Motorola Defy-m van Androiddal, de már tudom, hogy mindaz, amivel ez többet tud egy sima telefonnál, még csak nem is a kényelmet szolgálja, hanem a lustaságot, és ez nem ugyanaz. (Zárójelben mondom, a Motorola készüléke fele annyiba se kerül, mint az iPhone, mindent tud, amit az tud, plusz ütésálló, és a kijelzője karcálló - nekem kulcs mellett van zsebben, és még nyoma sincs, hogy használva lett volna, nemhogy karcolva.)

Hogy miért lehet kívülállónak zavaró az, ahogy egy Apple fanatikus rajong? Azért, mert mindezt úgy teszi, hogy a maga erősen irracionális döntését azzal igazolja, hogy minden egyéb terméket leszól, szerinte minden más gyártó hülye, az egyetlen vezér az Jobs, fanatikusan hisz a vezérben, akkor is, amikor teljesen egyértelművé lesz, hogy durván túlárazott divatcikkért rajong, ami ráadásul megbízhatatlan és napi használatra csak akkor alkalmas, ha úgy bánik vele, mint a hímes tojással. És bár világosan látszik, hogy az Apple úgy programozza, tervezi a telefont, hogy amint kijön az új, a régi belassuljon, leálljon, instabillá váljon, de a fanatikus úgy beszél róla, hogy ez az egyetlen üdvös készülék, és bárki, aki mást használ, az lúzer.

Miben más az iPhone-iPad fanatik vonal az Apple használótól? Abban, hogy alapjában nem munkaeszközként, nem valamilyen tevékenység megkönnyítőjeként tekint a masinára, hanem mint státuszt, rangsort meghatározó vágy tárgyra, olyan dologra, ami kellően sok pénzért vehető meg, és elég feltűnő ahhoz, hogy a BKV járaton is jól lehessen látni, hogy használója nem akárki. Ez a bizsu-feeling.

Mi a valóság? iPhone fronton kiderült, hogy a dizájn oltárán már a telefon alap funkcióit is feláldozták, az antenna akkor működik jól, ha nem fogod kézbe a telefont, az üveg elő- és hátlap körülbelül annyira bírja a strapát, mint egy ablaküveg, szoftveresen pedig erős kihívásokkal küzd még egy pitiáner ébresztőóra szintjén is. Ezek ellensúlyozására vehetsz rá színes gyerekkarperechez hasonlatos védőpántot, vagy beteheted valami vastag bőrtokba is, mellékesen ezzel épp azt veszted el, ami miatt megvetted, hiszen a króm-üveg cool hatása kevésbé érvényesül, ha pink műanyagba kell öltöztesd a szifont. Az iPad-ről is kiderült, hogy nem játszik le flash tartalmat (a HTML 5 meg még erősen messze van), az akkuja fele annyira se jó, mint ahogy azt mesélték, és nagyjából alkalmatlan arra, hogy huzamos ideig könyvet olvass rajta. Valamire biztos jó, hogy mire, arról a fanatikusok véleménye is megoszlik, én mondjuk megnéznék magamnak egy ágyban ájpedelő júzert, biztos kényelmes lehet fekve nézegetni a képernyőt és gépelni is... 

Mi a megoldás? Egy picit kéne azon gondolkodni szerintem, hogy valóban szükséges-e egy telefonért cirka 250 ezer forintot adni, valóban megéri-e az árát, valóban szükség van-e azokra a szolgáltatásokra, amiket tud, és azokat valóban 2x olyan jól tudja-e, mint a többi gyártó terméke? Persze érvényes az a válasz is, hogy igen, megéri, igen 2x olyan jó, igen, kellenek a szoftverek, de ha mégis elbozonytalanodnál döntésed racionalitásában, ne úgy keress stabilitást magadnak, hogy azzal igazolod a dolgot, hogy mindig minden más egyéb nem-apple holmit csípőből leszólsz. Mert lehet, hogy másnak máshol vannak a preferenciái és mondjuk nem olyan fontos, hogy alma logós üvegtelefonja legyen, csak mert a szomszéd srác is azt vett. 

Kedves almás rajongó, nem biztos, hogy mindenki irigy rád. Hidd el, az emberek javát nem is érdekli, min telefonálsz, az se, hogy este milyen kütyüt viszel ágyba. A másik kör, aki szintén kocka, lehet, hogy tök jól elvan a maga nem almás szerzeményével, őt sem kéne meggyőznöd, hogy hülye. Leld örömed az Apple-ben, de hidd el, te magad attól, hogy almás holmid van, nem változtál meg. 

· 2 trackback