Látszótér

Látásoktatás az interneten

Iratkozz be te is a Látszótér fotós közösségbe!

Hallgasd a rádiót!
24 órás adás, zenékkel, interjúkkal, beszélgetésekkel. Este 8-tól chat és élő műsorok.

twitter

Címkék

alternatív (2) andrás (3) android (3) apple (14) autó (2) badár (2) bajnai (2) balla (2) baloldal (2) barátság (2) betegség (4) bizottság (2) blog (25) budapest (10) cat (2) civil (5) cukor (3) demeter (4) devecser (2) dk (5) DK (2) egészség (2) Együtt-PM (2) együtt-pm (3) élet (2) ellenzék (4) estiskola (9) étel (2) étkezés (3) facebook (7) fidesz (20) film (3) filozófia (2) forgatás (2) fotó (6) fotográfia (3) gasztroblog (3) gyerekkor (2) gyurcsány (4) hasutasok (2) házikedvenc (4) házikó (2) hernádi (2) hungary (6) instagram (6) internet (9) ipad (3) iphone (11) it (2) jobs (2) jog (2) kiállítás (6) kolontár (2) koncert (3) közélet (4) köztársaság (2) kritika (2) kultúra (4) kütyü (3) látszótér (3) LMP (2) macintosh (4) macska (5) magyar (2) marketing (4) média (5) megasztár (3) mesterházy (3) mindennapi.hu (2) mobil (2) motorola (3) mszp (15) műcsarnok (2) műsor (2) nemzet (2) népszabadság (2) net (3) nyugdíj (2) orbán (9) orbán viktor (4) párt (3) politika (29) rádió (2) rajongás körei (5) reklám (3) rtl (2) sándor (2) segélykocsi (3) sexepil (2) somlóvásárhely (2) személyes (24) szerzői (2) színház (2) szőcs (3) szőke (3) szolgáltatás (3) tech (4) technika (2) tél (2) telefon (7) teszt (5) tévé (3) tok (2) tüntetés (2) tv2 (2) twitter (2) ügyintézés (2) USA (2) választás (11) vásárlás (8) vers (8) video (2) vörösiszap (4) vöröskereszt (2) wahorn (2) x faktor (3) zen-taxi (5) zene (6) zen taxi (14) zsoltu (5) Címkefelhő

Kommentek

  • GallaiG: @Je ne suis pas Charlie Hebdo!: Azt átláttuk "komplexitásában", hogy Orbánnak mire adtunk felhatal... (2017.03.06. 13:01) Kiiratkoztam a nemzetből
  • Voznyák Pista2: @Hegyi Zsolt: "Másrészt azzal, amit írsz, hogy te a "cigót" hogy fogadod el, meg a rabbit, ezzel... (2017.03.05. 21:07) Kiiratkoztam a nemzetből
  • Hegyi Zsolt: @desw: csak szólok, hogy itt nálam elfogyott a zsetonod. Írtál eleget, ennyiből már saját blog is ... (2017.03.05. 15:47) Kiiratkoztam a nemzetből
  • Utolsó 20

Kiiratkoztam a nemzetből

2017.03.04. 15:15 | 81 komment

Címkék: blog politika magyar nemzet orbán fidesz meleg zsidó cigány rasszizmus sexepil

rassz.jpg

Orbán a minap oda nyilatkozott, hogy, idézem:

Ugye, először is nagyon fontosnak tartom, hogy az etnikai homogenitást meg kell őrizni. Most már lehet ilyeneket mondani. Ezelőtt néhány évvel kivégzés járt az ilyen mondatokért, de ma már lehet ilyeneket mondani, mert az élet igazolta, hogy a túl nagy keveredés bajjal jár. Úgyhogy természetesen mi, magyarok etnikailag heterogének vagyunk abban az értelemben, hogy európai nemzet vagyunk. Ha csak a neveket itt felolvasnánk, lenne itt minden: a bunyeváctól a svábig, de ettől függetlenül ez mégiscsak etnikailag egy bizonyos sávon belül maradó sokszínűség. Tehát egyfajta etnikai homogenitás, egy civilizáción belül vagyunk. Szerintem ennek a megőrzése kulcskérdés. 

Ez a beszéd több, mint botrányos, ez a beszéd bűn. Aki ilyet mond, az nem csak simán rasszista, de olyan nézeteket terjeszt nagy nyilvánosság előtt, amiért ha nem is kivégzés jár, de elszigetelődés és bíróság előtti számonkérés, majd büntetés. Normális európai országról beszélek persze, nem erről a miénkről.

Idegennek lenni rossz. Ezt bárki megtapasztalhatja, elég, ha kiválasztasz egy tetszőleges falut vagy kisvárost az ország határain belül, és ellátogatsz, akár egy hétvégére. Ha nincs gardedámod, ha egyedül vagy, még szerencsés esetben is hosszú időnek kell eltelnie, míg ha be nem is fogadnak, de ha nem vagy nagyon kirívó, talán elfogadják, hogy létezel, még az is lehet, hogy isznak veled egy sört a kocsmában, de maguk között maradsz gyüttmentnek. Ebből a regiszterből beszél ki Orbán, a falusi egyszerűségből, ahogy ő fogalmaz, neki a nagyvárosok mind bűnösek, az értelmiség értetlen és feleslegesen akadékoskodó, kerékkötő. 

Tiltakozott a szöveg ellen Dragomán György és György Péter is, videón látható a beszélgetésük,  de nem elég megnézni a filmet és beletörődően bólogatni. Tudom, hogy a barátaim igen nagy többségben (remélem mind) normális emberek, így külön talán nem kéne ezt leszögeznem, kihirdetnem, elmondanom, de mégis, az én garasom jön.

Számomra emberek vannak, jók, rosszak, megbízhatók, linkek, szerencsések és boldogtalanok. Ez szerint lehet őket szemlélni. De etnikai értelemben nincsenek számomra különbségek, és elutasítok minden homogenizálást. Nekem a cigány, a zsidó, a meleg, a román, a magyar mind egy, és ebben az értelemben nem vagyok hajlandó semmiféle engedményre. A magyarságom nem eladó, nem Armani öltönyre varrt kokárda, és nekem nem tetszik, hogy a minielnökünk rasszista, kirekesztő és begyöpösödött beszédekkel butítja az embereket.

Ezért amíg ez a rezsim van hatalmon, nem tudok és nem is akarok nemzetben gondolkodni, mert lejáratták a fogalmat, és ha az ő nemzetük ilyen, akkor ez nem az én nemzetem, nem az én hazám, nem az én otthonom, és minden módon, ami csak a rendelkezésemre áll, tiltakozom és elutasítom ezt. Magyar vagyok, de nem hülye. És ha egyedül is maradok ezzel, számomra magyarnak lenni nem különb vagy más, mint cigánynak lenni, és ha ők a célpont most, akkor cigány vagyok, mert nem tűrhetem, hogy bárki hátrányt szenvedjen csak azért, mert más bőrszíne van, más nyelven álmodik, vagy mondja, hogy szeretlek. 

Az, hogy te mit reagálsz, hova állsz, hogyan élsz, az a te dolgod. De négy fal között se legyél rasszista, mert holnap te fogsz hasonló helyzetbe kerülni, ha a félelmeid gyűlöletre váltod, és senki nem marad már, aki majd megvédjen. Ezt az őrületet addig kell megállítani, amíg lehet. Az óra veszettül körbejár.

A büszkemagyarokhoz

2014.05.26. 22:41 | Szólj hozzá!

Címkék: politika magyar nemzet jobboldal baloldal

Büszke vagyok arra, hogy magyar vagyok! - hallám és olvasám a szót, és elérkezettnek érzem az időt ahhoz, hogy leírjam: arra hogy magyar vagyok, nem lehetek büszke. 

Nem azért, mert erre a jobboldaliak szoktak azok lenni, hanem egyszerűen nyelvileg-fogalmilag lehetetlenség. Ugyanis magyarnak lenni, bár szoktam volt mondani, karmikus kihívás, de önmagában nem teljesítmény. Vagyunk vagy 15 millióan mondjuk, akik magyarok. És? Ilyen elven büszke lehetek arra is, hogy férfi vagyok. Vagy hogy 180 centi magas. Egyikért se tettem semmit, kaptam, beleszülettem, így alakult. 

Az ember a teljesítményére lehet büszke. Sajátjára legfőképp, aztán ha az nincs, akkor a máséra. De még az is kevés nyelvileg, hogy ha azt mondom, hogy büszke vagyok a magyar sportolókra. Mert példás apukák? Vagy mert ügyes sofőrök? Nem. Tehát büszke ebben az esetben is csak a magyar sportolók sporteredményeire lehetek, de úgy gondolom, még ez is túl tág kör, hiszen nem minden sportoló nem minden eredményére lehet az ember büszke. De kábé ez már elfogadható. 

Aki büszke lehet arra, hogy magyar, az az, aki ezért tett is valamit. Például mondjuk a kínai boltos, aki nyelvvizsgázott és megszerezte az állampolgárságot, tanult és teljesített. Ő mondhat ilyet, hogy büszke arra, hogy magyar, de igazán ő sem valami ködös összetartozásélmény alapján lesz az, hanem egyéni teljesítménye okán. 

A magyar az nem minőségjelző, főleg nem valami extra, másban nem rejlő dologé. Büszke magyar, az csak más ellenében lehet, egy tóthoz vagy románhoz képest, és nyilván, hiszen épp ez benne a lényeg, hogy egy zsidóhoz vagy cigányhoz képest. Mert erre találták ki, a büszkemagyar az ellenmagyar, irredenta-light. 

Mellesleg ez az egész hungarikumos izé is ezért nem működik. Mert ha azt mondom, hogy magyar áru, az önmagában nem jelent mást, mint hogy az ország határain belül készül, mondjuk az ország határain belüli termékből, mondjuk magyar emberek kezei által. Bizonytalan vagyok benne, hogy ezek mind teljesülnek-e, amikor mondjuk pálinkát iszom, almát vagy kolbászt eszem, de meghatározásnak jó lesz. De minden magyar pálinka jó? Nem, a többsége szörnyeteg. Minden kolbászunk finom? Fenét, a java inas zsírkupac. Tehát ha azt mondom, vegyél magyar árut, azzal nem mondtam ki azt, hogy mert azzal a minőség is házhoz jön. Lehet, de egyáltalán nem biztos. Az, hogy egy alma magyar, önmagában nem jelzi, hogy jó is. És itt most nem csak az a kérdés, hogy a címke mire raggatható, és hogy elég szigorú-e a zsűri. Hanem hogy a magyar alma magyarsága épp annyit ér, mint a lengyel alma lengyelsége. Ettől egyik se jobb vagy rosszabb. Amitől meg igen, az nem országfüggő, mert hogy nincs olyan dolog, ami attól lenne jó vagy rossz, hogy melyik nép kezei közül esik ki. 

Legyünk büszkék, mert a gyerek 160 centit ugrott a tornaórán, vagy mert felvették az egyetemre, vagy legyünk büszkék, mert jól sikerült a pörkölt a bulin. Legyünk büszkék akár egy dalfesztivál győztesére, de úgy legyünk büszkék, hogy más büszkeségét is képesek legyünk elfogadni. A jobboldal a kokárdára szúrt nagymagyar büszkeségével kört rajzol, amibe majd ő megmondja, ki tartozhat bele és ki nem - nem kell teljesítmény hozzá, csak hangerő. Erre jó, ennyit jelent csak. Önmeghatározás valakik ellen, harcállás, befeszült arccal, felcsapott orral. 

Van egy kép itt. Lech Wałęsa és Wojciech Jaruzelski kezet fognak. Ismerve a lengyel történelmet, főképp kettejük pályájának találkozását, a kép legalábbis beszédes. Nem tudom, mi járt a fejükben. De a kép okán mégis valami olyan következtetésre jutottam, hogy talán az, hogy lengyelek, náluk nem kikölcsönzött pántlika a ruhatárból, nem szitokszó és nem egymás elleni jelzős szerkezet. Mindketten akartak valamit, de talán egymás lengyelségét nem vonták kétségbe. Büszkemagyarok, mi meddig várunk még a kiegyezésre?