Látszótér

Látásoktatás az interneten

Iratkozz be te is a Látszótér fotós közösségbe!

Hallgasd a rádiót!
24 órás adás, zenékkel, interjúkkal, beszélgetésekkel. Este 8-tól chat és élő műsorok.

twitter

Címkék

alapítvány (2) alternatív (2) andrás (3) android (3) apple (16) autó (2) badár (2) bajnai (2) balla (2) Balla Demeter (4) baloldal (2) barátság (2) betegség (4) bizottság (2) blog (29) budapest (15) cat (2) civil (5) cukor (3) demeter (4) devecser (2) DK (2) dk (5) dslr (2) egészség (2) Együtt-PM (2) együtt-pm (3) élet (2) ellenzék (4) estiskola (10) étel (2) étkezés (3) facebook (8) fénykép (6) fényképezés (12) fényképezőgép (3) fidesz (20) film (3) filozófia (2) forgatás (2) fotó (11) fotográfia (13) fotózás (6) főzés (2) gasztroblog (3) gyerekkor (2) gyurcsány (4) hasutasok (2) házikedvenc (4) házikó (2) hernádi (2) hungary (7) instagram (7) internet (9) ipad (3) iphone (12) it (2) jobs (2) jog (2) kiállítás (6) kolontár (2) koncert (3) közélet (4) közösség (2) köztársaság (2) kritika (2) kultúra (4) kütyü (4) látszótér (10) LMP (2) macintosh (5) macska (5) magyar (2) marketing (4) média (5) megasztár (3) mesterházy (3) mindennapi.hu (2) mobil (3) motorola (3) mszp (15) műcsarnok (2) műsor (2) nemzet (2) népszabadság (2) net (3) nyugdíj (2) oktatás (4) orbán (9) orbán viktor (4) párt (3) pc (2) politika (29) rádió (4) rajongás körei (5) recept (2) reklám (3) rtl (2) sándor (2) segélykocsi (3) sexepil (2) somlóvásárhely (2) személyes (27) szerzői (2) színház (2) szőcs (3) szőke (3) szolgáltatás (3) születésnap (2) tech (4) technika (10) tél (3) telefon (8) teszt (5) tévé (3) tok (2) tüntetés (2) tv2 (2) twitter (2) ügyintézés (2) USA (2) választás (11) vásárlás (9) vers (8) video (11) vlog (19) vörösiszap (4) vöröskereszt (2) wahorn (2) x faktor (3) youtube (20) zen-taxi (7) zene (7) zen taxi (14) zsoltu (5) Címkefelhő

Kommentek

Készületben

2017.01.20. 01:42 | 1 komment

Címkék: fotó személyes betegség kiállítás demeter tél

Egy hét és megnyílik a Töredékek című kiállítás, holnap, azaz ma (ezt soha nem fogom tudni ösztönből jól mondani így éjfél után) még egy utolsó kontroll a képeken, aztán remélem, több meglepetés, számíthatatlan munka már nincs vele, fut minden majd a saját útján, ahogy kell. Kellett intézni kerekeskocsit D-nek, mert el akar jönni a megnyitóra, ami alapvetően érthető, de bennem ez plusz stresszt hoz, több okból is. 

Egyrészt nyilván maga a terhelés, oda, meg vissza, meg pofavizitelni, ez melós. Fárasztó, és ha nekem az, egy 86 éves embernek még inkább az lehet. Másrészt influenzaszezon van, és tervezzük bár a maszkot, de nem vagyok nyugodt, hogy elég védelem az oltás és a légszűrő kombinációja. 

A bronchitis lassan múlik. Néha mintha már nem is volna, aztán valami köhögőroham visszatér, emellett étvágy hiány, és szédülés, alacsony vérnyomás is van, és ezek azok a tünetek, amikkel nem sokat tudnak mit tenni, fejvakarás, idő, türelem. Nyilván, másfél hónap ilyen után én is túlaggódok már mindent, élénk fantáziával képzelhető lehet bármi is. 

A napi blogolás egyelőre tehát okkal akadozik, remélem, ha lefut ez az egész őrület, tényleg és komolyan lehet majd azt a tervet, amit pár napja vázoltam, megvalósítani is. Mert elfogytam, és az nem jó, nekem főleg nem, de a többiek is szenvedik bizonnyal. 

Mondtam már, hogy utálom a telet?

Withings is the best!

2017.01.11. 11:34 | Szólj hozzá!

Címkék: teszt külföld szolgáltatás javítás kereskedelem ajánlom ajánlott okosóra withings

hegyi170111_1.jpg

Senki nem mondhatja, hogy bő kézzel szórom a dicséretet, de a Withings olyan cég, ami megérdemli, többszörösen is, hogy figyelmet kapjon, sőt, azt kell mondjam, ez a cég a világ legkorrektebb cégei közt biztos, hogy dobogós, nálam pedig egyenesen az első helyezett!

A Withings okoskiegészítőket gyárt, aktivitásmérőt, mérleget, vérnyomásmérőt, hőmérőt és sok minden mást is, én a Pulse zsebibabájukkal kezdtem a fitness-wellness pályafutásomat. Kiváló holmi, Jóskánál azóta is hibátlanul működik, hogy megvettem az Activitét, egy szerintem nagyon szép karórát, ami amellett, hogy mutatja az időt, számolja a lépéseid és még az alvásodra is figyel. Zafírüveg, swiss made, meg amit akarsz. Emellett van vérnyomásmérőnk, okoshőmérőnk és mérlegünk is tőlük, szóval mondhatni bevált gyártó. De ez nem minden.

Az órát másfél éve vettem, kiválóan működött egészen karácsonyig. Akkor elkezdte az alvás mérését elég furán csinálni, mélyalvás oké, de a REM fázis helyett szerinte én ébren voltam. Pár nap teszt után írtam a supportnak, hogy mi a helyzet, kértem, nézzenek rá a szervizadatokra, mivel hogy ők távolból is el tudják érni az eszközt. Másnap jött is a válasz, hogy lemerülőben az elem. Azt tudni kell, 8 hónapig jó egy batéria, de az utolsó csere óta csak 3 telt el, így hitetlenkedve fogadtam a hírt. Leveleztünk párat, leírták, hogy kell resetelni az eszközt, de ez sem segített.

Ekkor az ügyfélszolgálatos hölgy írt egy újabb levelet, benne egy linkkel, hogy töltsem ott ki az adataim, majd nyomtassam ki a postai papírt, tegyem dobozba és ingyen adjam fel nekik az órát, de csak az órát, szíjat és egyebeket ne. Meg is tettem, persze a postás eléggé megütközött az előrenyomtatott dobozon, majd elküldtem a feladóvevény fényképét a Withingsnek. Egyből jött a válasz egy újabb linkkel, ahol ingyen meg tudtam rendelni az új órát, és az infó, hogy a garancia természetesen az átvételtől újraindul. Tehát csak várjam a csomagot, minden más elintézve. 

Gondoltam én, hogy majd jön egy dobozban egy új óra, minden kiegészítő nélkül, hisz én is így adtam fel, ez a normális, ha csak az óratest a hibás, miért küldenének 80 eurós szíjat is. Tévedtem. Ma megjött a csomag, és egy originál teljes szett, bontatlan, fóliázva, minden úgy, mintha most vettem volna. Mondom, másfél évvel a vásárlás után. Vita nélkül, gyorsan, kedvesen, úgy, ahogy még az Apple-nek se sikerült abszolválnia egy szervizkérdést sem, pedig ők is igyekeznek. 

Egy dolog, amire viszont felhívnám a figyelmed. Lehet itthon is kapni például az iStyle boltjában is Withings termékeket, de eszedbe ne jusson  'magyarba' megvenni, mert kérdéses, hogy akkor is ilyen supportot kapsz-e majd, ha gondod adódik. Hogy az iStyle-tól nem, az tuti biztos, ők fekete listásak nálam, mert nem megoldják, hanem gerjesztik a problémáid, de nem tudom, hogy ilyen esetnél mit szól maga a gyártó, foglalkozik-e vele egyáltalán, vagy visszautal a dealerhez. Szóval ha veszel, és javaslom erősen, hogy Withings terméket vegyél, ha szükséged van ilyes kütyükre, akkor csak az ő webboltjukból, mert precízek, gyorsak és kedvesek. Úgy, ahogy más senki. 

ajanlott.jpg

Ünnepek utáni világosság

2017.01.11. 00:22 | Szólj hozzá!

Címkék: blog internet személyes ünnep idő

A terv az volt, napi blog lesz, hát, ezt picit felülírja a valóság. Vagy a rutintalanság. Egyre megy. Mert az van, hogy lesz kiállítás D-nek a Balassi Intézetben, és ezzel több lett a dolog, mint számítottam. Oké, ebben benne van a karácsony óta tartó nyomorúság is, ami már kifelé tart, és D. már sokkal jobban van, de három hét az három hét, nagyon nem olyan pihenős feltöltődős lett az ünnep, ahogy szerettem volna.

Erről jut eszembe, hogy hány éve is már, hogy ez nem megy? Hat? Hét? Minden évben próbálok máshogy fogást találni ezen a karácsonyi mizérián, hol dacolva, nem kell ünnep, nincs fa, nincs főzés, hol hozni a retrót, mákosguba, hal, borleves, hol túlteljesítve, de minden év hoz valami nem vártat. És idejét nem tudom, mikor pihentem utoljára mondjuk egy hetet. Pedig kéne. 

Talán nem az ünnepekhez kötve lenne jó. Persze a munka sok mindent meghatároz, legálisan lógni az ünnepek alatt lehet, persze ez sem kőbe vésett szabály, csak tradíció. Na, hát akkor le a tradíciókkal. Akkor legyen jó, amikor én akarom, amikor nekem kell, és ne akkor, amikor az elvárások alapján szabad. 

Az idei, a jubilálós 50-es évben máshogy kell, és érzem, hogy itt az ideje, erő is van, elszánás is. Például a politika és az azzal való körforgás már lemenőben. Napok telnek el úgy, hogy persze eljutnak a hírek, de nem izgatnak. Orbán így, Németh Szilárd úgy, mindegy. Meg fognak ők is egyszer halni, vége lesz egyszer akkor is, ha én nem harcolok ezzel. 

Megvannak a mozaikdarabkák. Felsorolás jön, amikkel dolgom van.

  • Alvás. Sürgősen kell helyretenni, napi 8 óra szükséges. 
  • Internet. Használni kell, és nem alámerülni benne. 
  • Látszótér. Napi foglalatosság, keretek között. 
  • Lakás, kert. Rendesebben, takarékosabban, élvezettel.
  • Kapcsolatok. Építeni, ami jó, leépíteni, ami energiát szív el csak. 
  • Olvasás. Vissza kell találni a könyvhöz, mindegy, hogy papír vagy villany. 
  • Képek. Rendszerezni, kidolgozni, haladni. 
  • Archívum. Tolni kell, nincs mese. 

Hát, ennyi. Meg  tudom csinálni. 

 

A hidegről

2017.01.08. 08:43 | Szólj hozzá!

Címkék: tél hajléktalan hideg menhely

homelessnow.jpg

Mínusz 14 fok van ma, szép napsütéses reggel, télen ez normális. De mi legyen azokkal, akik fedél nélkül maradtak, akik az utcán vannak? Bugyuta ötleteim lennének nyilván. Sportlétesítmények, művházak, közösségi helyek, iskolák fogadhatnának ilyenkor embereket, de ez biztos nem ilyen egyszerű. Okoskodni nem akarok, de abban egészen biztos vagyok, hogy ezt lehetne sokkal jobban is csinálni az állam részéről, persze ehhez az is kellene, hogy elismerjék a mélyszegénység létezését és legyen készség az együttműködésre azokkal a civilekkel, akik már évek óta önkénteskednek ezen a területen.

Ha az utcán jársz és hajléktalant látsz, kérdezd meg, hogy van. Nem egy zombi, nem fogja elrabolni a lelked, nyugodtan menj oda. És evidens, hogy ha nem reagál, hívd a mentőt. És jegyezd meg a Menhely Alapítvány elérhetőségeit. A menhely.hu jó kiindulási alap, ezt a telefont is mentsd el +36 1 338 4186, de itt egy táblázat, hol találsz segítőt. 

regdiszp_1.jpg

És persze takaró, meleg ruha mindig jól jön. Mert az semmiképp sem normális, ha emberek fagynak meg csak azért, mert nincs hova menniük. 

De a hideg nem csak a fedél nélkülieket érinti ilyenkor. Simán lehet, hogy a szomszédod a saját házában megfagy. Nézd a kéményeket, figyeld, van-e mozgás, bármi életjel, és csöngess be, ha úgy érzed, baj van, mert nem mindenkinek van pénze arra, hogy fűtsön. És még ha van is, lehet, hogy beteg, nem tudott elmenni kaját venni, szóval legyél ember, segíts. Neked is jó lesz, mert érzed majd, hogy van értelme, hogy tettél valamit, nem csak megosztottad ezt a posztot. 

 

Magyar Posta tapasztalatok

2017.01.06. 14:25 | 70 komment

Címkék: teszt vásárlás internet szolgáltatás magyar posta pocsék nemajánlom

00296397.jpg

Sok mindent rendelek netről, ennek több oka is van, részint mert egyszerűbb, mint buta és/vagy unott boltosokkal kontaktolni, részint mert a netes rendelésben van két heted, amíg meggondolhatod magad és indok nélkül visszaadhatod a portékát, ha nem vált be. Csak egy gond van, a házhoz szállításnál ritkán válogathatsz, és ha a Magyar Posta a kisorsolt szállítód, baj lesz. Mert a postaszolgálat bajos. 

Rendeltem könyveket a Bookline-nál, egy napos szállításra. Karácsonyi ajándéknak, még időben, novemberben. Kaptam is SMS-t a Postától a szállítás napjáról, hogy 8-17 óra között várjak itthon, jönnek.

postasms.jpg

Vártam. Nem jöttek, így felhívtam őket. Hát, ők nem is látják, hogy futárnál lenne a holmi, de másnap biztos jön, várjak újra. Vártam, nem jöttek, második nap. Harmadik napon felhívtam a postát is, a bookline-t is. Egyik sem volt korrekt, a posta szerint valahol még az elosztóközpontban van a csomag, de nem tudnak többet, Bookline szerint meg ez már nem az ő saruk, ők átadták, ennyi, csináljak, amit akarok. Reklamáltam, hiszen három nap volt már, amíg hiába vártam, Bookline nem is fütyült rám semmit, Posta írta, majd válaszol. 

Jött is válasz, egy hónapra rá - miszerint igen, ők hibáztak, de mivel nem én vagyok a megrendelő, így nem kártalanítanak, ők a Bookline-nal állnak jogviszonyban, verjem ott az asztalt. Írtam választ, hogy nem fogadom el az érvelést, gondolom újabb 30 nap múlva majd válaszolnak valamit. 

posta.jpg

Más. Rendeltem az Amazonról csomagokat, szintén karácsonyra. Egyik kevés híján egy hónapig utazott, épp, hogy ideért, egy elveszett teljesen, Amazon visszafizette, egy még most is úton van, fene tudja merre jár, nincs tracking hozzá. Oké, Amazon majd visszafizeti, ha nem kerül elő, de érted, ajándék lett volna, cseszhetem az egészet, oda az öröm. 

A Népszabadság beszántásakor előfizettem a Magyar Nemzetre. Napilap kell. Egészen év végéig megjött rendesen, de januártól már zavarosan kapom, kettőt elvesztettek, amikor megjön, akkor is már 9 óra elmúlt, holott 7-ig ide kellene érnie, mint ma, mikor reklamáltam, megtudtam, de szólnak a postásnak, hogy legyen fürgébb, csak hát a tél, csúsznak az utak. Érted, tél van, és ez itt nagyon meglepő, kábé, mintha Sydneyben esne a hó. 

A postásról. A régi normális volt, kedves és rugalmas, nem volt gond. Kábé egy éve új postásunk van. A régi motorral járt, ez teker. Ő dolga. Karácsony előtt vártam csomagot, jött is a fickó, és hozott egy papírt helyette, menjek be, vegyem a Postán át, mert óriási a csomag, nem tudta kihozni. Bementem, bár fura volt, 4 db LED izzó volt a csomagban, annyira nagy nem lehet. Nem is volt az. Cirka 15x15x15-ös dobozka. Elhoztam, a dobozt a kuka mellé tettem. Két nap múlva jön a muki újra, hoz valami ajánlott levelet, miközben átveszem látom, hogy a bringa kosarában egy pont ilyes dobozka csücsül. Mondom, te figyelj, pont ilyen csomagot nem hoztál ki két napja, hogy van ez? Ó, az nem, az óriási nagy volt. Mondom, várj haver - és kivittem a dobozt. Hát, ööö, a főnöke nem ekkorát mutatott neki, hogy vigye ki, az nagyobb volt. Most akkor hogy is van ez? Rendelsz házhoz szállítással valamit, de ha a postásnak nincs kedve, akkor nem viszi ki, battyogj be a postára? 

Hallom, hogy ugyan voltak fennakadások, de már minden rendben, néhány kóbor kolbász és hurka még lehet, hogy a logisztikán dekkol, de amúgy már fut a szekér rendesen. Kedves Posta, te hazudsz. Semmi nincs rendben és hülye, aki veled szállíttat, és a tapasztalatok alapján innentől az lesz, hogy ha veszek valamit, nem csak az árát figyelem, meg a garanciát, de azt is, kivel szállíttat a cég, és ha veled, akkor bukta az üzletet, nincs megrendelés. Mert téged Posta be kéne szántani, úgy, hogy az összes alkalmazottad, vezetőd, mindenki, akinek köze volt hozzád, soha munkát ne kapjon ebben az országban. De tudom, fideszes haveroké vagy, így nem hagynak az út szélén. Megúszod, ahogy a többi is. 

nemajanlott.jpg

Miért nem kell politika?

2017.01.05. 01:16 | 3 komment

Címkék: politika civil személyes mszp orbán fidesz gyurcsány gorbacsov DK PM

11953307_1532461957014396_3704258690545097217_o.jpgEz egy összefoglaló arról, miért nem akarok idéntől már politikával foglalkozni, sem itt a blogon, sem egyéb csatornákon. Van rövid válasz is, meg hosszabb is. A rövid, hogy meguntam és kiábrándultam. A hosszabbhoz lehet, hogy be kell készíts ropit és szódát.

Saját számításom szerint eszemet a hetvenes évek közepétől tudom, és nem nagyon emlékszem politikából annál többre, ami minden átlag háztartásban megvolt, Hofi Gézára. Erre is főleg csak szilveszter idején. Ja, meg a bosszantó áremelésekre.

A Boney M vagy ABBA vitát nálam a csöves zenék döntötték el, de a Beatrice műanyag világa, Hobó lopkodott történetei, az Edda Miskolca gyorsan kifulladt, helyettük az alternatív zenében találtam kérdéseket, válaszokat, sorsokat és történeteket, amikkel azonosulni tudtam. Spions, URH, Kontroll, Sexepil, EK, Nyugati Pu., nem sorolom. Saját zenekarom is lett, lázadtam, ahogy tudtam. Szabad Európát hallgatni éjjel, plakátokat ragasztani, fotózni, társaságokba járni.

Gorbacsov idején kimentem Wartburggal Moszkvába. Az autó totálkárosra tört, de az élmény megmaradt. Gorbiban lehetett bízni, peresztrojka, glasznoszty, talán itt is lesz valami, talán máshogy lesz. Hogy ennyire máshogy, azt szerintem senki se sejthette akkor. És jöttek a jézus-papucsos NDK-sok, majd az újratemetés, '89.

Mi nem jártunk Gorenjéért az osztrákokhoz, ezért ez az aspektus nem érdekelt. De a szabadság igen, az útlevél, világot látni. A friss levegő. Az MDF nyugger-nosztalgia volt, a Kisgazdákkal fiatal nem számolt, a Fidesz nekem nem volt szimpatikus, se Fodor, se Deutsch, se Orbán miatt, így SZDSZ szavazó lettem jó sok választáson át. Az MSZP-t, kifelejtettem, nem véletlenül, nekem Horn nyegléskedő lekezelése bírhatatlanul poros volt és kádáros emlékű. Egyetlen ügy volt emlékezetes, a taxissztrájk. Épp D. névnapját ünnepeltük volna, de így az egész átment egy tea- és kajavivős buliba, élvezhető volt az, hogy van civilség, van hang, van mersz nemet mondani az Antall-Boros rezsimnek, igazi élettel telt meg az utca. 

Aztán 98-ig az egész nem volt számottevően fontos újra, a saját sors és történet jócskán felülírta, hogy az ember bosszankodjon vagy féljen a politika okán. De Orbán első országlása, Ezüsthajó, koronaúsztatás, és a többi vircsaft, no meg a kokárdarablás már sok volt. Ott eldőlt, ezekre én soha, semmi esetre sem bíznék semmit,  meneküljünk ki ebből, mert rémálom, undok és megvetendő, rosszabb, mint a virtigli nácik. Viktorék takarodjanak a fenébe. És tudtam, ha ezek még egyszer visszajönnek, abból botrány lesz. Drukkoltam. 

A következő nyolc év se érdekelt volna, öröm volt megszabadulni a köpönyegforgatóktól, és persze Gyurcsány bajos volt, de nem annyira, hogy a napjaim zavarta volna. Őszödig. És abban sem a beszéd zavart, vagy a modor, hanem a balek baki. Persze Sólyom erre egyből ráugrott, lett is belőle addig sosem látott állóháború, utcai zavargások, lövetés, és ezt Orbán jól használta ki. Nyertek újra, sötét idők jöttek. 

Ha nem kapom Diótól a pofámba egy bulin, hogy na, most akkor legalább nektek lesz rossz négy évig, lehet, később kezdek bele. De ez erős lökést adott, hogy nem, ezt nem fogadom el, ilyen nincs, keressünk kiutat. A Milla remény volt, Bajnai remény volt, akkor azt gondoltam, csak van elég értelmes ember, nem kell kibírni négy évig ezt a pusztulatot. De kifújt. Oké, szervezzünk másik facebook-csoportot, oké, osszuk, terjesszük, mondjuk el, hogy milyen az élet valójában, legyenek új pártok, legyen remény, valami, akármi, mindegy mi, csak ne jobbról. És jött Mesterházy és az összefogdosás, majd az újabb bukás. 

Jó, még négy év, legyen, hátha, Mesterházy el, van remény, talán Gyurcsány is felszívódik, Karácsonyék jó fejek, az LMP szar, de jobb, mint a legrosszabb jobbos horda, bízzunk, hátha, fene tudja, miben, netadós tüntetésben, és a legvégén a tanárokban, igen, ott van emberanyag, nem csak pedagógus, de diák és szülő is és harag, szóval még lehet valami, jó, Pukli bajosabb a kelleténél, meg hülyéket is nyilatkoznak, de ha ez egyszer beindul, abból országos káosz lehet, engedetlenség, tüntetés, sztrájk. És nem lett. 

Azt hiszem, itt vesztettem el valamit, ami kellene ahhoz, hogy még mindig érdekeljen ez az egész bohózat. Hogy elhihessem, hogy van értelme Majtényinak, hogy beszálljak Gulyás Marci mellé, hogy egyáltalán, adjam, amim van, időt, erőt és tapasztalást mindahhoz, ami civilnek nevezhető. De inkább nem. 

Mert ez a harc megnyerhetetlen ezekkel. És ezeken értem az MSZP-től DK-n át a PM-ig az összes zsebpártot (értsd: saját zsebre dolgozó kibekkelőt), és mivel a politikai teret leuralják a maradékon marakodó pártocskák, így azzal se lehet számolni, ami a civilekben rejlő potenciál, mert nincs hálózat, nincs kohézió és nincs hozzá meg az a tudás, ami kell a politikacsináláshoz. Máshogy meg nem fog menni. Szóval amíg van szocipárt, amíg van gyurcsánypárt, addig Orbán lesz hatalmon, ezt könyvelnünk kell, ez a sanszosan megállapodás is köztük, kutya kutyába igazit nem harap, csak morog. Mindenki kapja a pénzt, ahogy szeretné, egyensúlyos pálya ez, és ha nem jön egy új éhes farkas, akkor így is marad. A magyar nem harcos, csak a bolti sorban, szóval ehhez én több évem és energiám így nem adom. 

Ai Weiweinek igaza van. Minden művészet, és minden politika. De frontálisan nem érdemes ebbe itt és most beleállni. Strukturálni és transzformálni kell. Különben nem én alakítom a sorsom, hanem a politika rángat saját kénye és kedve szerint, az meg pocséklás és baromi fárasztó. Éltem Kádár alatt, jobb volt, de lehet, hogy csak mert fiatalabb voltam, nem tudom. De élnem kell Orbán alatt is. Ezért hagyok fel a duzzogó hírmegosztó és véleményvezér politizálással. Sajnálom? Valamennyire. De egyre kevésbé. Bízom benne, hogy Orbán és bandája csúfos véget ér. Megérdemelnék. Erősen. Látok erre megfelelő szereplőt, aki az élre áll ellene? Nem. Hát ezért ennyi, ez az én hosszabb történetem, hogy miért nem. 

Alteros Elnök

2017.01.04. 17:45 | Szólj hozzá!

Címkék: politika civil mszp orbán gyurcsány köztársaság majtényi dk

majtenyi-laszlo-e1454680774872.jpgNem akarok idén politizálni, de nem tudok szó nélkül elmenni amellett, hogy Majtényi Lászlót jelölték Köztársasági Elnöknek. Na nem a fideszesek persze, hiszen nekik megvan a jóemberük a bajszos kukkoló személyében, nekik Áder pont jó arra a semmire, amire ezt az egész intézményt kitalálták. Tartalommal ugyanis utoljára Göncz töltötte meg a tisztséget, de hatalma hozzá neki se volt, és azt kell mondjam, hogy amíg ez a helyzet, addig tulajdonképpen bábszínház az egész. Erre jó bizonyíték Pali bácsi volt, a grafomán írástudatlan kopipészt spori, úgyhogy kimondhatjuk, nem az elnöki hivatal az, ami változtatni fog a sorsunkon. 

Majtényi kiadott egy helyes közleményt, amivel szűkszavúsága mellett is alapjában egyet tudok érteni. De minek? A petíciót a jelölésre javarészt írók, zenészek jegyzik, pártok közül csak a Pé. Nyilván ez is üzenet. Mivel nincs alulról szerveződő politikai alakulat és akarat, pótcselekszünk. Tetszhalott állapot, bebábozódás, kibekkelés, amiből nem születtek forradalmak. Márpedig Orbánt nem a meglévők fogják leváltani, erre sem az MSZP, sem a DK, de még a kis morzsalékpártok sem alkalmasak, ők egymáson élősködve szívják egymás vérét, valódi programjuk nincs. Se embereik. Se szervezetük. Se aktivistáik, se beágyazottságuk, semmi, ami válasz lehetne bármely kérdésre.

Szerintem mindenki elkönyvelte már bukónak 2018-at, beárazta a vereséget, nincs is terve másra. Itt még ellenzékben se lehet igazán elbukni, annyira azért elég jó ez a rendszer az ellenzéknek is, hogy a biztosat ne kockáztassa, és Orbán is ebben érdekelt, hogy fenntartsa ezeket az álpártokat, kifizesse a bérüket, ennyi, pussz-pássz, végeztünk. 

Gyurcsány átjátszotta a hatalmat Orbánnak, aki zseniálisan építette ki a tündöklő középszert. És nem is tudom, érdemlünk-e jobbat. Szerintem nem. Amíg csak fontoskodás megy, amíg nincs kire szavazni egy választáson, addig értelmetlen, és most ne gyere azzal, hogy majd a civilek, mert nem ez a dolguk. Politikai térben csak politika képződmények mozognak otthonosan, a többiek lehetnek segítők, de hegyet szülni nem fognak. Majtényinak igazából mindegy, téttelen jelölt a semmire. Sajnos. Mert lehetne akár jó elnök is, legalábbis nem rosszabb, mint Sólyomszem, akinek jelentős és elévülhetetlen érdemei bűnei vannak abban, hogy Orbán ekkorát nyerhetett és letarolhatott mindent kétharmaddal. Pedig ő is valami civilféle volt anno. Jóemberünk nincs, csak füstös szobákból kigondolt jelöltek. És ez Orbánnak jó, nagyon. 

Időtúllépés

2017.01.03. 23:24 | Szólj hozzá!

Címkék: blog személyes betegség

Beney Zsuzsát hallgattam ma a rádiónkban a műsoromban, sok mélyre szaladó gondolata volt, leginkább a viszonylagosságról, az állandóságról, amit persze magamnak még messzebb futtattam: az ember csak egy ideiglenes idegen itt, csak a nyoma maradandó, a személye szinte érdektelenül múlik el. És hogy egy helyzet mennyire determinálja az érzés-érzetvilágot, most, hogy betegségnapok vannak, ezt kemény valóságként kapom, szinte ahogy 2009 végén. Zuhanásélmény, meneküléskeresés, biztonságvesztés. Ilyenkor az, hogy kék az ég, süt a nap, értelmetlen, sőt, rosszabb: irritáció. Idegen anyag, nem a történetbe illő, akárki beszél ilyesmiről, a legjobb esetben is csak annyit tudok gondolni, könnyű neked, barátom. 

Amikor egyszerre vagy halálosan fáradt és menekülnél a vackodba a takaró alá, de közben robbanásig feszült, kiélesedett érzékekkel, minden nesz, zaj, mozgás üvöltés - és ez a stressz az, ami lehetetlenné teszi akár csak azt, hogy egy könyvet a kezedbe fogj, hogy kikapcsolj. Maga-magad válsz saját magad negatív lenyomatává, a valóság érzete megszűnik, nincs kifelé kapcsolódás semmihez, minden rendszer értelmetlen és felborult. 

Csak az órákat számolom úgy, hogy nincs konkrét honnan, mennyitől. Csak teljen, csak múljon, ez a lényeg, az idő vasmacskáját jó merészen előredobom, oké, alkudozom a sorssal: még legyen két nap a bajból, annyival egyezzünk ki, az negyvennyolc, az talán oké, jó, legyen péntekig, de valami fényt, valami kapaszkodót kérek. Legyen már reggel. Az éjszaka félelmetes.

Éjjeliőrzés

2017.01.03. 01:55 | Szólj hozzá!

Címkék: blog személyes kutya betegség demeter

Második éjjel betegőrzök, egy nap kihagyás volt, mert első éjjel nem aludtam egy órányit sem. Bronchitis, fuldoklás ott, tehetetlen rettenet itt. Alig van fegyver, némi inhalációs spray, hörgőtágító, meg antibiotikum. Ez se sokat változott az elmúlt nyolcvan évben, legalábbis a vírust, bacillust kiirtani nem sikerült. Nátha, influenza, tüdőgyulladás, ezek a mai napig akár halálos kihívások maradtak az orvosoknak és betegeknek egyaránt.

Nem vagyok tudós, se felfedező, csak döbbent. Hány millió embert érint valami fertőzés naponta, hány ágyban töltött munkanap, mennyi szenvedés és baj - és nincs több a tünetek enyhítésénél, meg a várakozásnál. Kilencedik borzalmas nap D-nek. Nekem csak álmatlan várakozás a reggelre. Még hétésfél óra. Olvasni nincs türelmem, mobilon írni nekem kényelmetlen szórakozás. Várok. Így még lassabb. 

A kutya borzalmasan zajos. Röfögve horkol, vackolódik, majd felébred és csámcsogva bolhássza magát, nyalja, tisztogatja a nőiségének fölös maradékát. Aztán elpihen, számíthatatlan, meddig. 

Két és egynegyed óra ment el. Fázik a lábam. Éhes is vagyok, de nem merek mozdulni, nehogy miattam jöjjön újabb köhögőroham. Sőt, még mantráztam is - isten híján - omnamahshivaya egy belégzés, omnamahshivaya egy kilégzés. Amíg jól csinálom, nem köhög. Egyelőre kétszer rontottam.

Helló '17

2017.01.01. 19:02 | Szólj hozzá!

Címkék: blog személyes

hegyi161230_1.jpgVisszaültem a taxiba. Járatni kell még a motort, mert kurva hideg van. Meglepett, hogy 2016-ban egyetlen posztot sem írtam. De jó ez így, nagyon jó. Mert '16 borzalmas év volt. Nekem. Sok halott, sok balul elsült helyzet, kemény év volt, na. Magamra nem sok időt hagytam. 

És mondhatnám, hogy idén máshogy lesz, de tudja a fene, hogy lesz. Páratlan év, az nekem mindig szerencsésebb volt. És idén leszek 50. Amitől félek is rendesen. Na, ezt most nem tudom elmagyarázni. A lényeg az, hogy idén, ha beülsz mellém, ide a zen-taxiba, beszélgethetünk. A többi majd kiderül. Most legyen ennyi, járatom a motort.